Miért veszélyesek a felüljárók?

© Stiller Ákos

Sokszor úgy tűnik, hogy az út teljesen száraz, mégis megtréfálhat minket az útra fagyott vízátfolyás, vagy a felüljárókra lefagyott páralecsapódás. A felüljárók levegőbe emelt, ívelt útszakaszok, ahol a hártyavékony jég is képes megtréfálni az autósokat. Ennek oka lehet az, hogy a jármű nem volt megfelelően felkészítve a téli viszonyokra, de ezzel szoros összefüggésben lehet az is, hogy a körülményekhez képest rosszul választotta meg a vezető a sebességet.

Ha kanyaríven érne minket ilyen meglepetés, valamivel könnyebb dolgunk van, hiszen az autónk csak a kanyar külső íve felé tud megindulni, így tehát már csak azt kell tudnunk megkülönböztetni, hogy a járművünk eleje vagy hátulja csúszott-e meg, mivel más-más korrigálási technikát követel meg mind a kettő.

Alulkormányzásról beszélünk akkor, ha az autó orra indul meg, vagyis kezd el csúszni. Ilyenkor nagyobb íven kanyarodik, vagy szélsőséges esetben, ha olyan minimálisra csökkent a tapadás a kerekek alatt, egyáltalán nem kanyarodik. Ekkor az első lépés annak érdekében, hogy visszaszerezzük az uralmat a jármű felett, az, ha megpróbáljuk csökkenteni a sebességet. Az esetek többségében a gázelvétel elégséges, de ABS-es autó esetében némi féket is használhatunk. Ha nincs ABS (blokkolásgátló) az autónkban, ne használjunk féket, mert leblokkoljuk a kerekeket és még kínosabb helyzetbe hozzuk magunkat, hiszen így már teljesen irányíthatatlanná válik a jármű.


Cikkünk folytatásában kiderül, merre tekerje a kormányt, ha csúszik az autó. Kattintson ide.