Egy ember meghalt múlt hét végén, amikor a BKV zavarelhárító autója szemben a forgalommal száguldva elgázolta. A rendőrség büntetőeljárást indított, a közvélemény pedig azt kérdőjelezi meg, miért kell kék lámpa a tömegközlekedési zavarelhárítóknak.
Múlt hét végén a BKV Zrt. megkülönböztető jelzést használó zavarelhárító kocsija egy balesethez sietve gyalogosokat ütött el az 1-es villamos Róbert Károly körút nevű megállójánál. Nagyon gyorsan ment a BKV-s autó - ezt mondta az RTL Klub Híradójának a pénteki baleset egyik szemtanúja.
A megkülönböztető jelzést használó zavarelhárító kocsi egy 39 éves férfit ütött el, aki a helyszínen meghalt. A gázolás után többen számon kérték a sofőrt, miért ment olyan gyorsan a megállónál. A gyalogos valószínűleg szabálytalanul akart átmenni az úton, közben nem vette észre a szembe sávból érkező kocsit.
Az Index annak járt utána, szükséges-e egyáltalán ezeknek a zavarelhárító autóknak megkülönböztető jelzéssel járkálniuk? A pro okok mellett szerepel egy korábbi BKK-s felmérés, amely szerint egy átlagos baleset miatti üzemzavar 20-30 perc helyett 100-130 lenne az ilyen, gyorsan reagáló kocsik személyzete nélkül. A műszaki mentés ugyanúgy a forgalmi zavarelhárítás része. Van, hogy váltót kell átállítani, metróállomást lezárni, rengeteg feladat adódik a papírmunkán túl is - mesélte az Indexnek egy volt BKV-s vezető.
A jogszabály szerint a BKV-nak joga van a kék lámpához, az ezeket vezető sofőröknek pedig az adott járműkategóriára érvényes járművezetői engedély, a hatósági előírásoknak megfelelő érvényes egészségügyi alkalmasság (eü.2), illetve pályaalkalmassági minősítés (az egyik legmagasabb szintű, amely a PÁV I.) kell. Kétévente meg kell újítani a jogosultságukat és a sofőrök ezen kívül évente egyszer vezetéstechnikai képzésen vesznek részt.
Igaz, a lap forrása szerint az ORFK-nak van külön olyan képzése, ami megkülönböztetett jelzésű gépjárművekre vonatkozik, de a BKV nem velük képzi sofőrjeit. Ezekbe az autókba sokszor olyan járművezetők ülnek, akik más járművön már bizonyították, hogy felelősséggel vezetnek - írja az Index. A cikkéhez egyébként egy BKV-nál dolgozó olvasójuk is hozzászólt, miszerint nem szeret szirénázni: „fél láb a börtönben, fél láb a koporsóban. És ezzel egyre többen vannak így”– írta. Évente több mint ezer vonulás van, de a múlt heti az első baleset több mint tíz éve.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.
