Már nem kell sokat várnunk a ráncfelvarráson átesett és számos új funkcióval felvértezett Vitara hazai forgalmazásának megkezdésére.
A Suzuki 2014 őszén leplezte le a Vitara negyedik generációs kiadását, melynek most kedden mutatkozott be a faceliften átesett módosított változata. A ráncfelvarrás hozományairól, így többek közt az új motorokról a leleplezés kapcsán már írtunk, ma pedig a Magyar Suzuki hivatalosan bejelentette, hogy a hazai kereskedésekbe idén ősszel érkezik meg az Esztergomban gyártott új Vitara.
Azt egyelőre sajnos még nem tudni, hogy milyen áron debütál a várhatóan szeptembertől kapható módosított modell, melynek kifutó típusa Magyarországon jó ideje a legnagyobb darabszámban értékesített új autó. Arra viszont fény derült, hogy az új Vitarában a radaros DSB rendszer kiegészül a sokkal hatékonyabb DSBS (Dual Sensor Brake Support) vezetést támogató szenzorokkal. A DSBS rendszer lézerrel és kamerával felszerelve segíti elkerülni a veszélyhelyzeteket.
A két típusú érzékelő lehetőséget nyújt arra, hogy az autó mind a közelben, mind a távolban bekövetkező eseményekre a megfelelő reakcióidőn belül reagáljon, akár csökkentett látási viszonyok között is. A DSBS rendszer három féle módon figyelmezteti a vezetőt, ha vészhelyzet áll fenn. Csökkenő féktáv esetén fény és hangjelzést ad le, pánikfékezés során a fékasszisztens segítségével növeli a fékerőt, míg ütközésveszély fennállásakor automatikusan fékez.
A biztonsági funkciók olyan okos megoldásokkal bővülnek, mint például a holttérfigyelő BSM (Blind Spot Monitoring) vagy a sávtartást segítő VSW (Vehicle Sway Warning). A holttérfigyelő a vezetőt segíti a holttérben elhelyezkedő tárgyakról informálódni, míg a sávtartó asszisztens szenzoraival felméri a helyes haladási sávot és jelzést ad le, ha a vezető nem egyenletesen halad, vagy bármilyen okból elhagyja a sávot.
Újdonság továbbá az RCTA, azaz az elhaladó jármű mozgását figyelő asszisztens, amely a hátsó keresztirányú forgalmat figyeli, megkönnyítve ezzel a parkolást.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
