Megint nagyon beindult a kínai autópiac: bőven kétszámjegyű a bővülés
Alig négy hónap alatt hétmillió autó talált gazdára a távol-keleti országban.
HVG
Kínában áprilisban már a harmadik egymást követő hónapban nőtt a személygépkocsi-eladások száma: éves összevetésben 14,8 százalékos bővülést regisztráltak – írja a Reuters. A Kínai Személygépkocsi-szövetség (CPCA) adatai szerint 1,78 millió autó kelt el, és az év első négy hónapjában 6,97 millió jármű talált gazdára, ami 8,2 százalékos növekedést jelent 2024 azonos időszakához képest. A növekedés hátterében részben a kormány által támogatott autócsere-program áll, amely kiemelt ösztönzést nyújt a régi járművek új elektromos autókra történő cseréjére.
Az újenergiás járművek – vagyis az elektromos és plug-in hibrid modellek – különösen jól teljesítettek: eladásaik 33,9 százalékkal emelkedtek, és a teljes piaci forgalom több mint felét, 50,8 százalékát adták áprilisban. A kínai kormány célzott támogatásaival ezek az autók jóval vonzóbbá váltak a fogyasztók számára, különösen a bizonytalan gazdasági környezetben, amelyet az amerikai vámintézkedések is terhelnek.
Az export alakulása már nem ilyen kedvező: a kínai autók kivitele 2,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, folytatva a márciusi visszaesést.
Józan döntésnek tűnik ez egy olyan piacon, ahol egymással versengve, szinte tesztelés nélkül dobják piacra a cégek az okosnak mondott autókat.
A belső piacon az automatizált vezetési rendszerek korábban kulcsszerepet játszottak az eladások fellendítésében, de mostanra ez a trend megtorpanni látszik. A Xiaomi halálos balesete után – amikor egy SU7-es elektromos autó oszlopnak csapódott és kigyulladt – a hatóságok szigorítottak a marketingkommunikáción, különösen az „intelligens” és „önvezető” kifejezések használatán.
A Fidesz meg akarja mutatni, hogy a pártnak van valós társadalmi bázisa, szavazói önbizalmát növelné a digitális honfoglalással – mondja a politológus. De kiket céloz meg Dopeman podcastjával? És ad majd interjút független médiának is?
Megválna romániai gázüzletágától a német Eon, de egyelőre nem tud, mert a politika hirtelen beleszól az üzleti szándékokba. Mi állhat a háttérben? – ennek járt utána a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Egyszerű kérdés lehetne, hogy a gázfogyasztásnak mekkora része van a rezsicsökkentési határ fölött, csakhogy a KSH és az MVM adatai között négyszeres a különbség. Márpedig a 2026-os adóemelések egy részét épp ez alapján számolják ki.