Az amerikai elnök még mindig meg van sértődve, sőt, a jelek szerint napról napra csak dühösebb lesz a vámjai elkaszálása miatt.
Még hétfőn leállítják a törvényalkotási folyamatot.
Arról nincs indoklás, hogy miért sarcolnak még egy napot, az amerikai Legfelsőbb Bíróság ítélete értelmében tehát most már illegálisan.
A döntés a világ összes országára érvényes.
Van olyan becslés, amely szerint több mint 175 milliárd dollárnyi amerikai vámbevételt kell visszatéríteni az importőröknek.
A Financial Times és a Bloomberg kormányközeli forrásai is a vámvisszakozásról beszélnek. Nem csoda, hiszen a Fed szerint a pluszterhek majdnem 90 százalékát az amerikai cégek és lakosok viselik.
Az amerikai-indiai vámegyezmény legfőbb feltétele, hogy Újdelhi lejön az Ural-olajról. Ez nem lesz egyszerű menet, de így is a lehető legrosszabbkor jön a hadigépezetét egyre nehezebben etető Oroszországnak. Hszi Csin-ping azonban a jelek szerint most is kihúzza a bajból Putyint.
A Németországba irányuló kínai export különösen megugrott.
Az USA és Kína kereskedelmi háborúja az amerikai szójatermelőket is sújtja, és az élre juttatta Brazíliát. Az ázsiai országnak a szója stratégiai jelentőségű, aligha szeretne kiszolgáltatottá válni egyetlen termelőnek.
Az IMF friss jelentésében nagyon sötét képet festett a 2030-ig tartó kilátásokról, az okok között ott vannak Donald Trump vámjai is.
Az amerikai–ausztrál ritkaföldfém-megállapodás oldalvizén Donald Trump bejelentette, támogatja a nukleáris meghajtású tengeralattjárók eladását Canberrának. Nem gondolta mindig így. Megpuhításához kellett egy jó adag ausztrál pénz, tűrőképesség és jópofizás is.
Ontario tartomány korábbi, vámokat ellenző reklámja miatt Trump korábban megsértődött és megemelte a Kanadával szembeni vámokat.
Az amerikai elnök bejelentése szerint csökken a kínai árukra kivetett vám mértéke, cserébe Peking vállalásaiért. A ritkaföldfémek kereskedelme elől is elhárultak az akadályok.
A politikai apparátus és a gazdaság után a hadsereget is végleg az uralma alá hajtotta Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő, aki Kína erejét is megmutatta Donald Trumpnak. Hatalmának kizárólagosságát őrzi azzal, hogy vonakodik kiválasztani a potenciális utódját.
Már bő 30 éve tudják Kínában, mivel fűthetnek be az ellenfeleknek: a ritkaföldfémekkel.
Az új vám október elsején élesedik, mentesül alóla az a külföldi gyártó, aki addig gyárépítésbe kezd az USA-ban. A Richternek egyelőre nem lesz amerikai üzeme, de már megvan a stratégiája a helyzet megoldására. Az amerikai elnök emellett importvámmal sújtja a nehézgépjárműveket és egyes bútorokat is.
Továbbra is szünetel a postánál az USA-ba irányuló csomagküldés.
Joseph Stiglitz aggódik, szerinte a jogállamiság veszélyben van, és „maffiózó gazdaság” van kialakulóban. A Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban a professzor egyebek közt arról beszélt, hogy különösen veszélyesek Trump támadásai a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve ellen.
Megszűnt a 800 dollárnál kisebb értékű árucsomagok importvám-mentessége, és mivel a világ postacégei nem tudtak felkészülni az új rendszerre, leállították az Egyesült Államokba irányuló csomagtovábbításukat. Jelenleg a Magyar Posta is csak leveleket és dokumentumokat visz Amerikába, az egyetlen megoldást a futárcégek jelentik. Trump döntése elsősorban a fentanil és az amerikai kereskedelmi deficit ellen szól, de megszívatja vele a Temut és a Sheint is – meg a kispénzű amerikaiakat.
Az amerikai kormányzat által bevezetett védővámok miatt minden konzol ára jelentősen emelkedik, most épp a Sony emelte a Playstation 5 árát az USA-ban. De a drágulás nem kerülte el a világ többi részét sem, a játékipar szereplői pedig annyira bizonytalan időket élnek, hogy egyelőre ők se tudják, mit várjanak 2026-tól. Vagyis valamennyire mégis: a GTA VI-ot.
