Egyre több nyugati autógyártó fordul Kína felé, amikor gyorsan piacra dobható elektromos modellekhez keres technológiát. Az Audi például mindössze 18 hónap alatt építette meg az új E5 Sportback-et, a kínai SAIC akkumulátoraival, hajtásláncával és szoftverével. A 33 ezer dolláros modell még ebben a hónapban megérkezik a kínai ügyfelekhez – és nem az Audi az egyetlen, amely a „China Inside” megoldásokban látja a jövőt – írja cikkében a Reuters.
A Volkswagen az Xpenggel, a Toyota a GAC-cal, a Renault pedig kínai beszállítókkal dolgozik együtt, hogy csökkentse a fejlesztési időt és költségeket. A Renault már korán belekóstolt ebbe a világba: a Dacia Spring is kínai platformra épült, most pedig egy elektromos Twingón dolgozik hasonló háttérrel. A Fordnál szintén nyílt titok, hogy Jim Farley vezérigazgató többször tesztelt kínai villanyautókat, köztük a Xiaomi SU7-et.
A modell lényege, hogy a kínai gyártók kész, moduláris platformokat adnak licencbe, amelyekkel a nyugati partnerek évek fejlesztési munkáját spórolhatják meg. Ez az autóipari szakértők szerint az 1990-es évek „Intel Inside” kampányához hasonlít: a kulcsfontosságú technológia Kínából érkezik, a márkák pedig erre építik saját termékeiket. A CATL például már komplett alvázat kínál, amelyet a müncheni IAA Mobilityn is bemutatott.
A kérdés az, hogy hosszú távon mennyire kifizetődő ez a stratégia. Szakértők szerint a harmadik féltől származó technológiától való túlzott függés veszélyezteti a márkák egyediségét. Andy Palmer, az Aston Martin korábbi vezére úgy fogalmazott: „Hosszú távon bajban vagytok, mert csak kiskereskedők lesztek.” A nyugati autógyártók megpróbálnak egyensúlyozni: rövid távon kínai technológiával nyerhetnek időt és piaci pozíciót, de a saját fejlesztések nélkül elveszíthetik arculatukat.
