„Ennyi kátyút egyszerre még sosem láttam” - rémálom lett a közlekedés, és tavaszig nem lesz igazi megoldás

Az idei tél nem csak a szokatlan mennyiségű hóval, hanem az utána maradó, sejthetően rekordmennyiségű kátyúval is beírhatja magát az emlékezetünkbe.

A kátyúhelyzetet nem feltétlenül a tartós hideg tette ilyen súlyossá, hanem az egyre gyakoribb fagyási-olvadási ciklusok. A burkolat repedéseibe napközben beszivárog a víz, később megfagy, kitágul, majd olvadáskor tovább lazítja a szerkezetet. Minden ilyen ciklus egy kicsit ront az úton – míg végül kialakul a kátyú. Ráadásul a forgalom, különösen a nehéz teherautók, tovább gyorsítja a pusztulást: a víz nem összenyomható, így a kerék terhelése oldalirányú feszültségeket kelt, amelyek újabb repedéseket idéznek elő.

Kérdéseinkre a Magyar Közút is elismeri, ilyenkor leginkább tűzoltás zajlik. Tartós, végleges javításokat fagypont körül egyszerűen nem lehet végezni. A hidegaszfaltos tömködés ilyenkor inkább balesetmegelőzés, mint valódi felújítás. Mint jelezék, jelenleg is 95 útellenőri jármű járja folyamatosan az országos úthálózatot. (A hidegaszfalt olyan útjavító anyag, amit nem kell felmelegíteni, hanem attól kezd megszilárdulni, hogy tömörítik, döngölik. Gyorsan be lehet tömni vele a kátyúkat akkor is, amikor a hagyományos, forró aszfaltot nem lehet bevetni.)

A kátyúzás kockázatkezelés alapján zajlik: a veszélyes gödröket azonnal kezelni kellene, ha lehet, helyben hidegaszfalttal, nagyobb hibánál pedig külön brigádnak kell érkeznie, sokszor forgalomtereléssel. Ugyanakkor bárki láthatja így is az utakon, hogy rengeteg a balesetveszélyes kátyú, az útkezelő nem tud lépést tartani azzal a tempóval, amivel a kátyúk formálódnak. A tájékoztatásuk szerint egyébként a kevésbé súlyos hibákat csak ütemezik, addig pedig figyelmeztető táblák jelzik a veszélyt.

MTI / Bodnár Boglárka

A közútkezelő szerint a kátyúk darabszám szerinti nyilvántartása nem ad pontos képet a valós helyzetről, mivel a kátyúk mérete és kiterjedése eltérő lehet, ezért a munkák volumenét elsősorban a felhasznált anyagmennyiségek alapján lehet értékelni, de a számok jól mutatják a munka nagyságrendjét: tavaly 11 650 tonna hidegaszfaltot és 27 050 tonna melegaszfaltot használtak fel kátyúzásra.

A valódi, tartós útjavítások március–április környékén indulnak, amikor stabilan száraz az idő, a burkolat hőmérséklete 5 fok felett van, és az aszfaltkeverő telepek is újra működnek. Addig marad az ideiglenes megoldás. Tavasszal egyébként átfogó, gépi és mérnöki állapotfelmérés készül az országos úthálózatról - csak ezután lehet pontosan megmondani, mennyit rontott az idei tél az utak minőségén.

„Ilyen még nem volt”

Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja szerint a mostani helyzet rendkívüli: azt mondja, ilyen mennyiségű kátyút ő még nem látott egyszerre az országban, amelynek következményei a kátyúkárok rendezésén is biztosan meglátszik majd.

Jóllehet a legtöbb kátyúkár defekt, gyakran sérül a felni is, és nem ritka a futóműkárosodás sem, ami könnyen százezres, súlyosabb esetben milliós tétel lehet. A biztosítók alapesetben és jellemzően két gumi árát térítik meg, mert egy tengelyen az abroncsoknak egyezniük kell. Ugyanakkor az autósok arra számíthatnak, hogy szinte minden társaság avultat: nem új árra kell számítani, hanem a gumi tényleges állapota, profilmélysége alapján számolnak kártérítési összeget.

A kártérítésnél sok múlik azon is, ki az illetékes útkezelő. Lakott területen kívül a Magyar Közút, városon belül az önkormányzat, Budapesten pedig a Budapest Közút kezeli az ilyen ügyeket. Cselovszki szerint az önkormányzatok vannak a legnehezebb helyzetben az ilyen jellegű károk rendezésénél: sok helyen üres a kassza, és gyakran nincs is külön kátyúkár-biztosításuk. Éppen ezért a dokumentáció dönt el mindent.

Veres Viktor

A szakember azt tanácsolja, hogy kátyúkár esetén érdemes azonnal felhívni az illetékes útkezelőt, és őt is megkérdezni pontosan mi a teendőnk. Innentől már erre is hivatkozhatunk. Le kell fotózni a gödröt, a sérülést és a helyszínt, tanúkat keresni, és megőrizni a sérült alkatrészeket. Sok szerviz már kárfelvételi jogosultsággal is rendelkezik, ami jelentősen leegyszerűsíti az ügyintézést.

Mit kérnek a kátyúkár bejelentéséhez? – szükséges iratok

Be kell nyújtani:

• kárt bejelentő személyi igazolványát,
• a gépjárművet vezető személy vezetői engedélyét,
• a gépjármű forgalmi engedélyét,
• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) igazolását,

Mit kell közölni a bejelentéskor?

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• az esemény pontos idejét,
• az esemény pontos helyét (kerület, utca, tér, házszám vagy egyértelmű beazonosítás),
• az eset körülményeinek leírását (hogyan történt a káresemény),
• a keletkezett kár becsült mértékét,
• a helyszínen észlelő tanúk adatait (név, lakcím, elérhetőség),
• amennyiben volt: a rendőrségi intézkedést lezáró hivatalos feljegyzést, jegyzőkönyvet vagy határozatot,
• fényképfelvételeket a káresemény helyszínéről és a sérülésről,
• a sérült alkatrészeket meg kell őrizni a kárrendezés végéig.

A biztosítási alkuszok szerint a következő hónapokban biztosan sok kátyúval találkozunk, nem késő kátyúkárra biztosítást kötni. Évi 4–5 ezer forintért már elérhető olyan csomag, amelyet kgfb-hez vagy cascóhoz lehet kötni, de néhány biztosító önálló termékként is kínálja. Ennek legnagyobb előnye, hogy a kárt közvetlenül a biztosítónál lehet bejelenteni, akár digitálisan is, nem kell az útkezelővel vitázni. Több konstrukció még akkor is fizet, ha úthibára figyelmeztető tábla volt kint - miközben az útkezelő ilyen esetben szinte biztosan elutasítaná a kártérítést. Sok csomagnál nincs önrész sem, ami fontos, mert az átlagos kátyúkár gyakran nem éri el a casco tipikus 100 ezer forintos önrészét.

MTI / Czeglédi Zsolt

Mit tehet az autós?

Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, érdemes lassítani – de közvetlenül az úthiba előtt felengedni a féket, mert így kisebb ütést kap a kerék és a futómű. A pocsolyákat pedig mindig gyanúsnak kell tekinteni: könnyen mély gödröt rejthetnek. Ha pedig későn vesszük észre a veszélyt, sokszor biztonságosabb egyenesen áthajtani, mint hirtelen félrerántani a kormányt.

Nyitókép: HVG / Fazekas István