A globális autóipar növekedése tavaly még 4 százalékos volt, idén azonban szinte teljesen kifulladhat. Az Allianz Trade friss elemzése szerint az ágazatot egyszerre sújtják a növekvő költségek, a geopolitikai feszültségek, az elektromos átállás kihívásai és a kínai gyártók egyre erősödő versenye. A szakértők szerint a magyar autóipar különösen sérülékeny, mivel erősen exportfüggő, és érzékenyen reagál a nemzetközi gazdasági sokkokra.
Miközben az Európai Unióban tavaly mindössze 1-2 százalékkal nőtt az új autók értékesítése, Kína közel 10 százalékos bővülést produkált, és már a világ autópiacának több mint egyharmadát adja. A kínai gyárak növekvő termelése a gyengülő hazai kereslet miatt egyre inkább az exportpiacokra irányul, ami komoly nyomást helyez az európai autógyártókra.
Az Allianz Trade szerint 2026-ban a globális autóipar növekedése már csupán 0-1 százalék lehet, vagyis az ágazat gyakorlatilag stagnálhat. A romló jövedelmezőség már most is látszik: tavaly világszerte 475 nagyvállalati csődöt regisztráltak, amelyek közül minden tizennegyedik az autóiparhoz kapcsolódott.
Magyarországon sem kedvező a helyzet. A járműipari cégek száma 2023 óta folyamatosan csökken, a felszámolási eljárások 7-8 százaléka pedig ehhez az ágazathoz köthető. A legnagyobb veszélyben a beszállítók és a kereskedők vannak, akiknek az alacsony haszonkulcsok, a készletek finanszírozása és a növekvő költségek egyre nagyobb terhet jelentenek.
A magyar autóipar az ipari termelés mintegy ötödét adja, ezért a nemzetközi válságok különösen erősen érinthetik. A vállalatoknak egyszerre kell megküzdeniük a növekvő bérekkel, az energia- és alapanyagárak emelkedésével, miközben az autógyártók folyamatosan lefelé nyomják a beszállítói árakat.
https://hvg.hu/cegauto/20260603_oecd-kina-11-milliard-dollaros-allami-tamogatassal-segiti-autogyartoit
A kilátások ugyanakkor nem teljesen borúsak. A csökkenő infláció, az alacsonyabb kamatok és az akkumulátorok árának mérséklődése segítheti az elektromos autók terjedését. Ezzel szemben a nyersanyagellátás bizonytalanságai, az eltérő környezetvédelmi szabályok, a visszafogott fogyasztói kereslet és Kína egyre erősebb piaci pozíciója továbbra is komoly kihívást jelenthet az európai – köztük a magyar – autóipar számára.
