Óriási lemaradásban van az EU a kibocsátáscsökkentéshez kapcsolódó épületfelújítási céljaihoz képest, pedig egy szakszerűen felújított épületállomány két év alatt visszahozná a munkálatok költségeit a Healthy Building Barometer szerint. Utána pedig eurószázmilliárdokat takaríthatnánk meg a kevesebb betegszabadsággal és a jobb munkahelyi, iskolai teljesítményekkel.
Kulcsfontosságú négy év következik a klímavédelem szempontjából, most kell megalapozni a globális felmelegedés mértékének megzabolázását célzó kibocsátás-csökkentést. A kampányban mégsem esik sok szó erről. A kormány úgy tűnik, ül a kétségbe vonható babérjain, és fontosabbnak tartja a rezsicsökkentést, az ellenzék pedig ugyan komolyabban beleállna a klímaharcba, és sokat is ígér, de hogy pontosan hogyan tervezik majd ezt megvalósítani, arról kevés szó esik.
600 ezer háztartást és így több mint 1 millió embert hagy megint az út szélén a kormány, ezúttal a hosszú távú épületfelújítási stratégiáján keresztül. A vályogházakra kimondott ítélet cinikus és kegyetlen. A kormány szerint ugyanis csak a bontás jelenthet megoldást, a házak felújítása nem javasolt, mert az értékük olyan alacsony, hogy a felújítás piaci értéken nem térül meg. A vályogházakról való lemondás amellett, hogy megint elsősorban a legszegényebb rétegeket hagyja támogatás – vagy legrosszabb esetben akár lakhatás – nélkül, egy lehetőség elszalasztása is. Szakszerű felújítással a megmenthető házak korszerű, természetes és takarékos lakóépületeket alapját adhatnák.
A minisztérium 2023 végén költözhet be az új épületbe.
Az épületek energiahatékonyságának javításával, a legkárosabb vegyi anyagok felhasználásának csökkentésével és jelentős mértékű metánkibocsátás-csökkentéssel javítaná az Európai Bizottság a kontinens klímáját. Az európai zöld megállapodáshoz szükséges források sorsa azonban egyelőre a tagállamok kezében van. Magyarország pedig olyan célokat tűz ki, amelyek teljesítése nem jelent túlzott erőfeszítést.
Megvizsgálják, hogyan oldható meg azoknak a lakhatása, akik életveszélyes házakban élnek, de nincs pénzük a karbantartásra. Az építészetért felelős helyettes államtitkár szerint ki kell dolgozni annak rendszerét is, hogy az érintett polgárok hogyan tudnak részt vállalni a felvetődő költségek viselésében.
A budapesti Belvárosban sajátosan értelmezik a homlokzati felújítást, az Urbanista blog egy olvasója fedezett fel egy olyan palotát, amely homlokzatának mindössze alig egyharmadát sikerült rendbe hozni, majd levonultak az építők.
Az 1932-ben, szecessziós stílusban emelt épület előbb gazdakörnek és pártszékháznak, majd a 1966-ban a járási...
