Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól

Nemcsak a 2050-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célokhoz képest van lemaradásban az Európai Unió, de az épületfelújítási célokkal is ugyanez a helyzet, áll a Velux hétfői közleményében. A társaság a Healthy Building Barometer (HBB) projekt friss eredményeit közölte – ez a mutató az európai otthonok állapotát követi nyomon, és a Velux 2015 óta segít az összeállításában.

A HBB friss adatai szerint ahhoz, hogy az EU elérje éghajlati céljait, 1400%-kal (0,2%-ról 3%-ra) kellene növelni a felújítások arányát. 2020-ban a CO₂-kibocsátás 18%-kal volt magasabb, mint amennyit az EU éghajlati céljainak eléréséhez megengedett lett volna.

Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól, és több mint 30 millió polgárt él túl sötét lakásban, ami negatív hatással lehet mind a mentális, mind a fizikai egészségre.

A felújítás potenciális előnyei a HBB szerint jelentősek: az EU teljes nem hatékony lakásállományának felújítási költségei mindössze 2 év alatt megtérülnének, és 194 milliárd eurót lehetne megtakarítani az ezzel egyenértékű társadalmi javak (például kevesebb betegszabadság, jobb munkahelyi és iskolai teljesítmény stb.) formájában.

A HBB szerint az EU energiahatékonysági szabványainak betartása a helyiségek fűtésére felhasznált végső energia 44%-át takarítaná meg. A kórházak felújítása 21%-kal csökkentené az egészségügyi költségeket, 19%-kal a halálozási arányt és 20%-kal a dolgozók fluktuációját.

Az egészséges épületek a gazdaság és az éghajlat szempontjából is hasznosak, mivel a HBB-ben bemutatott esettanulmányok szerint egy középület felújítása 11,5%-kal térül meg, és 30%-kal csökkenti az éghajlatra gyakorolt hatást. Ezenfelül az egészségesebb munkahelyekkel a munkavállalók teljesítményének minden százaléknyi javulása évente 40 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket eredményezhet az európai gazdaságban.