"Összetartozás, hazaszeretet, boldog reménység és tettvágy" jellemezte 1956-ban Magyarországot - jelentette ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szombaton, az 54 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc tiszteletére Keszthelyen tartott ünnepség keretében.
A köztársasági elnök a Heti Válasznak adott interjúban úgy fogalmazott, Nagy Imre "segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát".
Az elhíresült Biszku-filmben, a Bűn és büntetlenségben a volt belügyminiszter kifejti, hogy az erősebb kutya él nemi életet – nem pontosan ezekkel a szavakkal. Ezzel részben a szovjetekre hárította a felelősséget, másrészt pedig folyamatosan tagadta, hogy ő valaha is beleszólt volna bírósági ítéletekbe a kádári megtorlás idején, az 1956-os forradalom – Biszku számára: ellenforradalom - leverése után.
Évtizedek során bejáratódott mítoszok szövik át meg át a magyar történelmi sorsfordulókról alkotott közemlékezetet, melyeket a történészek gyakorta hasztalan cáfolnak. Dugovics Titusz, Görgey Artúr, Petőfi Sándor, Kádár és Gerő - tucatnyi legenda leleplezése.
Szőcs Tibor tanulmánya szerint Nándorfehérvár hőse, a vár fokáról a győzelmi zászlót kitűzni akaró janicsárt magával a mélybe rántó magyar vitéz nem is létezett. A magyar múlt makacs legendáiról a legfrissebb HVG-ben olvashat.
Elképesztő lelki és fizikai tortúrákon kellett átesniük Sztálin idején a szovjet kvantumfizikusoknak. A halálos fenyegetettségben élő tudósok életét nem egyszer az mentette meg, hogy minden addiginál pusztítóbb fegyvereket fejlesztettek ki. Az atomkutatókban azonban a rendszer sosem bízott meg: volt, akinek a dossziéját csak 1990-ben zárták le, évekkel a halála után. A szovjet hidrogénbomba kifejlesztésének története amúgy is rendkívül vitatott, sokan kételkednek például az első robbantás hitelességében is.
Ötvenhárom évvel ezelőtt, november negyedikén a szovjet csapatok leverték a magyar forradalmat, és azóta sok legenda született a fegyveres ellenállásról. Reguláris katonaságunk szórványosan bocsátkozott november negyedikén harcokba, leginkább a nemzetőrök és a felkelőcsoportok próbálták feltartóztatni a szovjet csapatokat. Az egyik legvitatottabb epizód a nagykovácsi csata, amelynek megtörténtét is sokan kétségbevonják. Király Béla még "hamis atombombát" is látott felrobbanni.
Lupkovics György jogtörténész már évek óta kutatja az 1956-ot követő megtorló perek büntető-jogtörténeti vonatkozásait. Kik voltak a perekben szereplő ügyészek? Hogyan történt az ÁVH korai ujjászervezése? Kiket deportáltak az oroszok Ungvárra? Többek között ezekkel a témákkal foglalkozik a „múltbúvár.”
A zsarnokság ellen a szabadság nevében felkelő magyarok 1956-ban példát mutattak a világnak - olvasható a washingtoni Fehér Háznak a forradalom 53. évfordulója alkalmából kiadott közleményében.
Máig rejtély, hogyan hangozhattak el részletek négy évtizede a Budapesti Thália színpadán olyan, 1956-tal kapcsolatos tanúvallomásokból, amelyeket az ENSZ hétpecsétes titokként őrzött.
A nagy üggyel-bajjal, szovjet fegyveres támogatással megalakult Kádár-kormány még javában küszködött a legitimáció problémájával, amikor az ENSZ megkezdte a „magyar kérdés” tárgyalását. Bár a vita eleve eredménytelenségre volt ítélve, idehaza Kádárék hatalmas propagandakampányt indítottak, hogy hiteltelenítsék az ENSZ fellépését és a külföld felé mutassák: a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ura a helyzetnek. Az ENSZ-vita persze eredményt nem hozott, a forradalom leverése után a külső segítségbe vetett remények végleg elszálltak.
Október 22-től elérhetőek lesznek a Nyílt Társadalom Archívum honlapján azok a dokumentumok, amelyeken emigráns magyaroknak az ENSZ Ötös Bizottsága előtt tett tanúvallomásai olvashatók és hallhatók. Felkerül a honlapra a forradalomhoz és a szabadságharchoz kapcsolódó három-négyezer egyéb ENSZ-dokumentum is. Az archívum munkatársai által kezdeményezett minapi budapesti sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy egész napos rendezvénysorozat emlékezik meg az Ötös Bizottság tevékenységéről. Az ötvenhatról szóló beszámolók már most is kutathatók a Nyílt Társadalom Archívum Arany János utcai könyvárában.
Katonai tiszteletadással temették el Király Béla nyugállományú vezérezredest csütörtökön Budapesten, a rákoskeresztúri Új köztemető 300-as parcellájában.
Király Béla volt az egyik legaktívabb magyar emigráns az Egyesült Államokban, írásai jelentek meg és széles körben előadásokat tartott 1956-ról, és az ENSZ-ben is beszélt a magyar felkelésről - írta a szerdai The New York Times.
