szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

"Összetartozás, hazaszeretet, boldog reménység és tettvágy" jellemezte 1956-ban Magyarországot - jelentette ki Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter szombaton, az 54 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc tiszteletére Keszthelyen tartott ünnepség keretében.

A miniszter kifejtette: 1956 októberének követeléseit 1989 változásai valósították meg, "a következő lényeges fordulat hazánk életében az idei esztendő". Az áprilisi parlamenti választások után szentesítette az országgyűlés a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, amely szerint "közös jövőnk tartóoszlopai a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend". A Nemzeti Erőforrás Minisztérium feladata az otthon, a család és az egészség feltételeinek megteremtése. "Az erőforrás az egészséges, tanult, társaival együttérző, testileg és lelkileg is edzett autonóm ember" - hangsúlyozta.

"Ilyen emberekkel lehet hatékonyan működtetni a versenyképes gazdaságot, amely alapfeltétele a munkahelyek megteremtésének". Az erkölcsi és kulturális hagyományok "felemelése és megtartása erősíti és gazdagítja a nemzetet, ezáltal gazdasági felemelkedésünkhöz is hozzájárul" - jelentette ki Réthelyi Miklós Keszthelyen, ahol több száz ünneplő jelent meg a Fő téren, és cserkészek sorfala és lovas huszárok tiszteletadása mellett tartották meg a megemlékezést.

"A fehér ember szobra"

Ünnepi beszédében a miniszter személyes élményeit is felidézte fel, ugyanis 1956 októberében a keszthelyi Vajda János Gimnázium negyedik osztályos tanulójaként élte át az akkori eseményeket. Arról beszélt, hogy már két nappal a forradalom kitörése után magyar katonák vezette tankok jelentek meg Keszthely központjában. Egyre nőtt a reménytelenségből kitörni akaró tömeg és a lelkesedés, s így vonultak végig a városon, ahol ledöntötték a Vörös Hadsereg emlékművet, és összetörték az épületeken elhelyezett vörös csillagokat. A Balatoni Múzeumból kihozták Festetics György gróf szobrát, amelyet a Fő téren a ledöntött szovjet emlékmű elé helyeztek. Saját emlékművet is állítottak, "az elesettekért és a reményért" felavatták a "fehér ember szobrát".

Réthelyi Miklós a november 4-e után kezdődött megtorlásokra úgy emlékezett, hogy abból szerencsés módon kimaradtak a gimnazisták, mert az akkori mezőgazdasági akadémia oktatóit és hallgatóit érintették leginkább a letartóztatások. "A gazdászok szenvedése váltotta meg a mi szabadságunkat", ami után évtizedekig a kádárizmus "reménytelen szürkesége", a fagyos félelem következett - fogalmazott.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

Schmitt: a határon túl élőknek is joguk van a saját életükhöz

A magyarságnak a kisebbségben, az anyaország határain túl is joga van a saját életéhez, joga van a nyelvéhez, hagyományaihoz, kultúrájához - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök szombaton Budapesten, mielőtt gratulált a Kisebbségekért Díj Külhoni Magyarságért Tagozatát elnyerő kitüntetetteknek.

MTI Itthon

Felvonták a köztársaság lobogóját a Kossuth téren

Katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren szombaton, az 1956-os forradalom és szabadságharc 54., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulóján.