A burgenlandi szociáldemokraták pártigazgatója, Roland Fürst pár napja azt állította, csak az elmúlt 2 hétben 1200 ember lépte át illegálisan a magyar-osztrák határt. Ezt ő tűrhetetlennek tartotta és az osztrák belügyminisztert hibáztatta, aki viszont a magyar határvédőket teszi felelőssé.
Teljes a bizonytalanság Afganisztánban. A tálibok a hatalmuk konszolidálására törekszenek, ezt azonban gátolhatja a humanitárius és a gazdasági válság, ami máris menekülthullámot indított el. A kabuli repülőtérnél csütörtökön elkövetett bombamerénylet viszont azt jelzi, a táliboknak is bőven vannak ellenségeik az országban.
A csütörtök délutáni kettős öngyilkos merényletben 13 amerikai katona és több tucat, a kabuli repülőtér körül tartózkodó ember vesztette életét.
Az elnök szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a merényletek végrehajtásában a tálibok és az Iszlám Állam összejátszottak volna.
Az amerikai hadvezetés újabb merényletekre számít.
A kabuli repülőtér elleni támadás csapást jelentene mind az Egyesült Államoknak, mind a tálib vezetésnek, amely igyekszik bebizonyítani, hogy képes az ország irányítására – az elmúlt napokban így vélekedtek amerikai tisztviselők. A rémálom valósággá vált, a merénylet nyertese pedig az Iszlám Állam afganisztáni leányvállalata, amely tavaly nyár óta van feljövőben Afganisztánban.
Több nyugati ország már korábban terrorveszélyre figyelmeztetett, amerikai források szerint öngyilkos merénylet történhetett, a Pentagon megerősítette, hogy amerikaiak is vannak az áldozatok között.
Éles lőszert nem használtak a magyar katonák a kabuli mentőakciónál, de “pattogtak a golyók körülöttük”, ám “nem elsőbálozók voltak”, nem viselte meg őket. Az egyhetes akció pontos költségét még nem tudni, de az biztos, hogy a hamarosan vesz még a hadsereg újabb két repülőgépet. A kimenekített 540 emberről részleteket nem lehet tudni, de átszűrte őket a titkosszolgálat.
Azonnal hagyja el mindenki a kabuli repülőtér környékét – kérte a brit, az amerikai és az ausztrál kormány is.
Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Magyar Honvédség parancsnoka és Benkő Tibor honvédelmi miniszter az afganisztáni mentési akció részleteiről. A magyar katonák 540 embert menekítettek ki.
Eleve lehetetlen volt a próbálkozás, hogy bevezessék a korszerű demokráciát egy olyan országban, ahol soha nem működött központi hatalom, de azért ügyes diplomáciával és katonai erővel az USA legyőzhette volna a terrorizmust. Így vonja meg a két évtizedes vállalkozás lényegét a legendás egykori amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, Henry Kissinger az Economistban közölt írásában.
Az éjjel landolt a kecskeméti bázison a Honvédség két utasszállítója.
A tálib szóvivő szerint aláásná a hitelességüket, ha bántanák a nőket, így inkább ne menjenek dolgozni, nehogy bajuk essen.
A republikánusok kéjjel olvassák Biden elnök fejére az afganisztáni kivonulás kudarcát, ám azt elhallgatják, hogy másfél éve még üdvözölték a Donald Trump és a tálibok között megkötött, garanciák nélküli megállapodást.
Teljes a bizonytalanság Afganisztánban. A tálibok a hatalmuk konszolidálására törekszenek, ezt azonban gátolhatja a humanitárius és a gazdasági válság, ami máris menekülthullámot indított el.
Sikerült hazahozniuk saját embereiket és szövetségeseiket, nem indítanak több repülőt Kabulba.
A pontos időpontot nem a külügyminiszter, hanem a hadsereg főparancsnoka fogja bejelenteni. A magyarok kicsivel több mint ötszáz embert tudtak kimenekíteni.
Vannak, akik derékig vízben állva várják, hogy elvigye őket egy gép. Németország több repülővel segítené az evakuálást.
A kimenekített emberek az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság röszkei és tompai objektumaiba kerülnek.
Így értékeli a Financial Timesban az afgán Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki most másodszor kényszerült elhagyni országát – mégpedig csaknem ugyanúgy, mint 42 évvel ezelőtt a családja az oroszok bevonulásakor: jóformán egy szál ruhában.
