Kissinger: Amerika stratégiai hibák miatt sült fel Afganisztánban
Eleve lehetetlen volt a próbálkozás, hogy bevezessék a korszerű demokráciát egy olyan országban, ahol soha nem működött központi hatalom, de azért ügyes diplomáciával és katonai erővel az USA legyőzhette volna a terrorizmust. Így vonja meg a két évtizedes vállalkozás lényegét a legendás egykori amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, Henry Kissinger az Economistban közölt írásában.
Egyetért azzal, hogy e pillanatban mindennél előbbre való kihozni az amerikaiakat, a szövetségeseket és afgán segítőiket. Ám az azért megér egy misét, hogy a Washington miért kényszerült rá a kivonulásra, de úgy, hogy arról nemigen tájékoztatta a partnereket, illetve azokat a helybélieket, akik rengeteg áldozatot hoztak a terepen. Továbbá az is, miért úgy jelent meg, mintha csupán az ország teljes ellenőrzése, illetve a végleges távozás között lehetne választani.
Az alapgond az, hogy az Egyesült Államok soha nem volt képes elérhető stratégiai célokat kitűzni a misszió során, és azokat lefordítani a politika nyelvére. Pedig az indulás remek volt: a szeptember 11-i merényletek után nagy támogatást élvezett az invázió az afganisztáni tálibok ellen. Sorra jöttek a katonai sikerek, az ellenség csupán a pakisztáni menedéknek köszönhette a túlélést. Onnan folytatta az ellenállást, némely iszlamabadi hatóságok támogatásával.