A tálibok elfoglalták Afganisztánt, de nem biztos, hogy uralni is tudják
Teljes a bizonytalanság Afganisztánban. A tálibok a hatalmuk konszolidálására törekszenek, ezt azonban gátolhatja a humanitárius és a gazdasági válság, ami máris menekülthullámot indított el. A kabuli repülőtérnél csütörtökön elkövetett bombamerénylet viszont azt jelzi, a táliboknak is bőven vannak ellenségeik az országban.
Amikor a tálibok legutóbb, 1996-ban megszerezték a hatalmat Afganisztánban, nem volt kérdés, hogy milyen államot és kormányt hoznak létre. Kabul és az ország többi része romokban hevert a szovjet megszállás elleni harcok, majd a polgárháború miatt. A gazdaság összeomlott, a kihalt, poros fővárosban a lakosság éhezett, félt, és belefáradt az öldöklésbe. A berendezkedő Talibán azt csinálhatott, amit akart: középkort idéző, brutális elnyomó rendszert épített ki. De a most, két évtizeddel az amerikai invázió és az USA afgán szövetségeseinek győzelme után visszatért szélsőséges iszlamista mozgalom egészen más körülményekkel találkozott a fővárosban és országszerte.
Kabul ötmilliós, nyüzsgő, közlekedési dugóktól sem mentes metropolisszá vált,
és számos helyen vidéken is visszatért az élet. Bár a tálibok az utóbbi két évtizedben – kisebb-nagyobb mértékben – mindig jelen voltak Afganisztán területén, és a harcok mellett együttműködtek a helyi erőkkel, az ország irányítása ma sokkal bonyolultabb és jóval nagyobb kihívást jelentő feladat lesz számukra, mint 1996 és 2001 között volt.
Az amerikaiakra és a tálibokra is stratégiai csapást mért az Iszlám Állam
A kabuli repülőtér elleni támadás csapást jelentene mind az Egyesült Államoknak, mind a tálib vezetésnek, amely igyekszik bebizonyítani, hogy képes az ország irányítására - az elmúlt napokban így vélekedtek amerikai tisztviselők. A rémálom valósággá vált, a merénylet nyertese pedig az Iszlám Állam afganisztáni leányvállalata, amely tavaly nyár óta van feljövőben Afganisztánban.
A kihívás biztonsági téren is jelentős, amit a csütörtökön a kabuli repülőtérnél elkövetett kettős öngyilkos merénylet is jelez. A robbantásokban legalább 13 amerikai tengerészgyalogos, valamint csaknem kétszáz afgán civil vesztette az életét. Ez volt az első amerikai katonai emberveszteség tavaly február óta - amikor a katari Dohában aláírták a Talibán és az USA közti békemegállapodást -, és a második legtöbb amerikai halálos áldozat egyetlen incidensben a háború húszéves történetében. A robbanások után fegyverropogás is hallatszott, és attól tartanak, még több merénylet is lehetséges az evakuálás augusztus 31-ei tervezett lezárultáig. A tálibok szóvivője elítélte a támadást, amit a az Iszlám Állam (IS) hajtott végre. Az IS és a Talibán egymás esküdt ellensége. A talibánok végeztek például az IS egyik helyi vezetőjével, röviddel azután, hogy elfoglalták azt a kabuli börtönt, ahol raboskodott.