Túl költséges lett volna politikailag új frontot nyitni az amúgy sem népszerű választási regisztrációval kapcsolatban – ez lehetett az egyik fő oka annak, hogy a Fidesz – szokásával ellentétben – ezúttal belenyugodni látszik egy ellene született alkotmánybírósági határozatba. Ettől függetlenül érdekes, hogy Rogán Antal csak 2014-re zárta ki a választási regisztráció bevezetését.
Feje tetejére állt a világ. A közhíradó igazat mond, a DK rossz helyre küldi a tüntetőket, és Vattamány polgármester szerint sok a zsidó szatócsbolt. Bizonyos szemszögből nézve.
A KDNP szerint nem elfogadható, hogy az Alkotmánybíróság határozatát a kihirdetés előtti napon egyes hírportálok közlik és kommentálják - közölte a kisebbik kormánypárt azt követően, hogy az Ab elmeszelte a kormánypártok által elfogadott választási regisztrációt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyetért az Alkotmánybíróság döntésével, a jogvédő szervezet szerint a Magyarországon lakó választópolgárok előzetes regisztrációja szükségtelen jogkorlátozás. Az általános és egyenlő választójog biztosítása érdekében azonban szerintük nemcsak a törvényeket kell felülvizsgálni, hanem az alaptörvényt is.
Fordulópontnak nevezték az ellenzéki pártok az Alkotmánybíróság döntését a választási regisztrációról.
A NER aligha az Alkotmánybíróság előtt hajtott fejet, sokkal inkább a balhétól fél. Akkor viszont miért is kellett akár egy másodpercig is komolyan venni a regisztrációt, mint ahogy azt a konformista ellenzék tette?
Rogán Antal szerint megtehetnék ugyan, hogy módosítják az alaptörvényt, de 2014-ben nem kell regisztrálniuk a magyarországi lakóhellyel rendelkező polgároknak. A részletekről a kormánypárt később dönt.
Az Alkotmánybíróság szerint az alaptörvénybe ütközik a magyarországi polgárok választójogának regisztrációhoz kötése, ezért nem lép hatályba az új választási eljárási törvény. A jogszabályt Áder János küldte a testülethez, amely azonban nem csak a köztársasági elnök által kifogásolt részletkérdéseket vizsgálta, hanem azt is, hogy egyáltalán szükség van-e a regisztrációra.
Egyetlen kivétellel az Áder János köztársasági elnök által megjelölt összes pontban alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szól törvényt - értesült az Origo. A testület állásfoglalása szerint így a parlamentnek vagy bizonyítania kell a feliratkozás szükségszerűségét, vagy el kell állnia annak bevezetésétől.
Őszre a maradék néhány – közjogilag – független, hatalmi kontrollt jelentő intézmény is engedelmes kiszolgálójává válhat a kormány politikájának. A Magyar Nemzeti Bank új elnökét márciusban választhatják meg, április végére két új taggal egészülhet ki az Alkotmánybíróság, szeptemberben minden bizonnyal Szabó Máté ombudsmannak is mennie kell majd.
Az Alkotmánybíróság (AB) múlt pénteki határozata a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi - nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely. A Fidesz jogi szakpolitikusa szerint az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.
Idén az átalakult ombudsmani rendszer első évében 25 százalékkal növekedett az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának küldött panaszok száma.
Szabó Máté ombudsman üdvözölte a kezdeményezésére született pénteki alkotmánybírósági döntést. A 2012-ben hozott határozatok alapján az ombudsman azt is megállapította, hogy hatékonyan működik az a rendszer, amelyben az állampolgárok kezdeményezhetik, hogy az alapvető jogok biztosa utólagos normakontrollért forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab).
Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntésével "kikukázta" az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit. A párt tárgyalásokat szeretne egy megegyezéses alkotmányról.
A Demokratikus Koalíció szerint az Alkotmánybíróság (Ab) döntésével az "orbáni rendszer" óriási pofont kapott, mivel az alapjait jelentő szabályokat semmisítették meg.
Az MSZP szerint az Alkotmánybíróság pénteki határozata is azt mutatja, hogy a Fidesz nem él, hanem visszaél a kétharmados parlamenti felhatalmazásával.
Jakab András alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozata a testület elmúlt két és fél évének legfontosabb határozata volt.
A Bajnai Gordon vezette Együtt 2014 arra szólította fel a kormányt, "próbálja meg a demokrata utat", semmisítse meg az alaptörvény-ellenes jogszabályokat és egyúttal mondjon le azokról a politikai hátsó szándékairól is, amelyek az átmeneti rendelkezések mögött meghúzódnak, különös tekintettel az előzetes regisztráció intézményére.
A Fidesz beleírja az alaptörvénybe mindazt, amit az Alkotmánybíróság (Ab) az átmeneti rendelkezések közül pénteken megsemmisített. Az alaptörvény egyik megalkotójának tartott Szájer József EP-képviselő és Rogán Antal frakcióvezető szerint tartalmi vita nincs a kormányzó többség és az Ab között. Az alkotmánybírák egyébként tartalmi kérdéseket nem is vizsgáltak.
Formai okokból - visszamenőlegesen - megsemmisítette az Alkotmánybíróság az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét. A testület - Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére - úgy találta, hogy az alaptörvény csak arra hatalmazta fel a parlamentet, hogy az átmenetről rendelkezzen, de a kormánypárti ennél jóval tovább ment, és lényegében tovább írta az alaptörvényt. A döntéssel megnyílik az út a választási regisztráció felülvizsgálata előtt is. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette: beírják az alkotmányba a megsemmisített részeket.
