Rogán Antal szerint az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-paragrafus alkotmánybírósági (Ab) megsemmisítése joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket és a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat.
Csak az emberi méltóság védelmében szükséges tiltani az önkényuralmi jelképek használatát - mondta az MSZP-s Bárándy Gergely szerdán újságíróknak az Alkotmánybíróság (Ab) előző napi döntését kommentálva. A szocialista politikus szerint már a jövő héten módosítani kellene a Büntető törvénykönyvet.
Tudják, hogy politikai ellenfeleik mindenre elszántak, "a szélsőjobb erőire is számítanak a közelgő választási küzdelemben", ezért sok dolguk lesz még az "antifasiszta fronton" – mondta a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke. Vajnai Attila tiltaná a horogkereszt, a nyilaskereszt és az SS-jelvény használatát.
A Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökét, Vajnai Attilát képviselő ügyvédi iroda szerint új büntetőjogi szabályozásra van szükség az egyes politikai jelképek nyilvános használatának büntetőjogi értékeléséről, a horogkeresztet pedig továbbra is minden esetben tiltani kell. Arra reagáltak, hogy az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó paragrafust.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden megsemmisítette az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.
Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai az által, hogy az Alkotmánybíróság, technikai okokból megsemmisítette azokat - ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a keddi parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka.
A tavaly hatályba lépett új alaptörvény negyedik módosítását kezdi tárgyalni az Országgyűlés mai ülésén.
Február 25-én mond le a képviselőségről az alkotmánybíróvá választott Salamon László.
Felvetődött a Fideszen belül, hogy 30 vagy 60 napos határidőt szabjanak az Alkotmánybíróságnak a soron kívüli ügyek elbírálásához - írta a Magyar Nemzet.
Az alkotmánybíróság működésének szabályozásáról szóló tervekről közölt cikket a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ). A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az alaptörvény tervezett módosításáról készített összeállítást. A W Sieci című új lengyel hetilap a Fidesz népszerűségének okait elemezte, a brit Financial Times blogja pedig a magyar kötvénykibocsátás eredményét elemezte.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) arra kéri Áder János köztársasági elnököt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kérjen alkotmányossági normakontrollt a hétfőn elfogadott polgári törvénykönyv (Ptk.) kapcsán.
Az Alkotmánybíróság működésének átalakításáról cikkezik a Die Presse.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért képviselője arra reagált, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatával megsemmisítette a Fővárosi Törvényszéknek az LMP tavaly március 15-i rendezvényével kapcsolatos döntését.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a Fővárosi Törvényszéknek az LMP tavaly március 15-i rendezvényével kapcsolatos döntését, mert az sértette a békés gyülekezéshez való jogot.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a Handelsblatt című német lap, valamint az osztrák Der Standard cikket közölt kedden az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok tervezett módosításáról.
Szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést beemel az alkotmány sáncai mögé a Fidesz az alaptörvény negyedik, hatalmas terjedelmű módosításában. Szűkre szabják a család fogalmát, megerősítik a perek áthelyezésének jogát, betiltják a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában, az önkormányzatok pedig jogot kapnak hajléktalan-mentes zónák kijelölésére.
Az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe, így rövidített formában a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat is, abban azonban nem említik majd az MSZP-t - közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a pénteken az Országgyűlés elé kerülő alkotmánymódosítás részleteit.
Sólyom László szerint fontos lépés az alkotmányosság védelmében, hogy az Alkotmánybíróság nem zárkózik el az alaptörvény rendelkezéseinek vizsgálatától, ha úgy látja, egy módosítás megtöri az alkotmány egységét, vagy feloldhatatlan ellentmondást okoz az alaptörvényben. A volt államfő, egykori Ab-elnök egy nemzetközi konferencián, Bernben tartott előadása kapcsán az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt: fenyegetően hangzik, de kivitelezhetetlen, hogy a testület ne a korábbi határozatai alapján dolgozzon.
Az Alkotmánybíróságon újra téma lesz, hogy alkotmányellenes-e a kommunista bűnök tagadását büntető jogszabály.
A magyar alkotmányos kultúra hanyatlásáról, az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálásáról, valamint az alaptörvény politikai célú módosításáról beszélt Sólyom László volt államfő a berni egyetemen mondott német nyelvű beszédében kedden.
