Sulyok Tamás "egyelőre" nem kíván reagálni az apjával kapcsolatos állításokra
Emellett az is kiderült, hogy a mai napon lemondott Ab-elnöki posztjáról.
Emellett az is kiderült, hogy a mai napon lemondott Ab-elnöki posztjáról.
Sulyok Tamást, a héten megválasztott köztársasági elnököt a közvélemény elsősorban jogászként, ügyvédként, jogtudósként és alkotmánybíróként ismerhette meg, most üzleti tevékenységét is felidézzük.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke lesz a következő köztársasági elnök, távozása után megüresedik egy hely a testületben.
A testület vezetését elnökhelyettes híján ideiglenesen a korelnök, Salamon László veszi át.
Orbán nyilvánvalóan nagyon megfontolta, hogy a Schmitt-, de főleg a Novák-fiaskó után hogyan dönt a leendő államfő személyéről. Abból, hogy hogyan, és végül kit választott, kik jöttek szóba, és miért nem ők lettek a befutók, sok minden kiolvasható a politikai helyzetről.
Az Alkotmánybíróság elutasította egy katolikus szerzetespap panaszát, aki az állami bíróságtól várt elégtételt egy egyházi eljárásban elszenvedett sérelem miatt.
Az Ab szerint nem alkotmányossági kérdés, hogy nincsenek, ezért érdemi vizsgálat nélkül visszautasította egy lelkész panaszát.
A panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.
A fapados légitársaság jogerősen is megnyerte a Fogyasztóvédelmi Hivatal elleni perét, nem kell 300 milliós bírságot fizetnie.
A szocialista Horváth Csaba esetében a véleménynyilvánítási szabadság erősebbnek bizonyult a személyiségi jogoknál, ezért a panaszát elutasították.
Az Ab Novák Katalin köztársasági elnökkel értett egyet, és nem adott lehetőséget arra sem, hogy személyesen hallgassák meg az építési és közlekedési minisztert.
Miután itthon minden fórumot kimerítettek és az Alkotmánybíróság szerint is rongáltak a külügyi tárca előtt 2020-ban akciózó momentumos fiatalok, védelmükben a Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságára viszi az ügyet.
Ezért nem Alaptörvény-ellenes az elítélésük, hiába hivatkoztak a véleménynyilvánítás szabadságára.
A testület ezért megsemmisített három bírósági ítéletet, amely ezt tagadta.
A kamara hiába próbálta megakadályozni a kötelező kamarai hozzájárulásról tervezett népszavazást, az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a panaszát.
Az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők normakontroll-indítványát.
Az Ab szerint a kamara sem tudta alkotmányjogi érvekkel alátámasztani, hogy miért tekinti alkotmánysértésnek a kötelező tagság eltörlését.
A tárgyalásán történtek miatt fordult a testülethez.
A testület szerint bár településképi véleményt tényleg nem nyilváníthatnak, más módon kifejthetik az álláspontjukat. Vagyis a jogkorlátozás nem túlzott.