Azt senki sem állítja, hogy pár órányi strukturált számítógépes edzés biztos gyógymódja vagy végleges megelőzése lehet a demenciának. Azonban egy egyszerű, a gyors reakciót próbára tevő gyakorlatsor hatékony gyógyszermentes segítség lehet
Portugál kutatók vizsgálata állapította meg, hogy az agy bizonyos területei túlterhelődnek akkor, ha egy demenciában szenvedő embernek kézzel kell írnia.
Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?
Ír kutatók szerint minél magasabb egy középkorú emberben a D-vitamin szintje, annál alacsonyabb lehet az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
Svéd kutatók vizsgálata alapján azoknál, akik az APOE4 nevű génvariánssal rendelkeznek, a húsfogyasztás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Korunk egyik népbetegsége a sok órán keresztül tartó ülés, tekintettel a mozgásszegény életmód számos negatív következményére. Ezzel nincs is mit vitatkozni, az viszont mindenképpen érdekes, hogy az agyunk hosszútávú egészsége szempontjából nem mindegy, milyen célból ülünk, közben mit csinálunk.
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Az idegsejtek lassú pusztulásával járnak a neurodegeneratív megbetegedések, amikből kigyógyulni a mai tudásunk szerint nem lehet, a diagnosztika és a kezelések területén viszont egyre több eredményes felfedezést tesznek. A korai felismerés a kulcs, de az életminőségben végbemenő romlás csökkentése és lassítása fontos terület. Dr. Horváth Kingával például egy olyan non-invazív, neuromodulációs kezelési módszerről beszélgettünk, ami célzottan befolyásolja az idegrendszer működését.
A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.
Egy 21 szakértőből álló testület egy olyan 80 tételes listát állított össze, amelyen az Alzheimer-kór ellen használható, már meglévő készítményeket rangsorolták.
A meditáció nem csupán a lelki béke záloga, számos kutatás igazolta már, hogy lassíthatja az agy öregedését, és segíthet csökkenteni a demencia kockázatát.
A koffeintartalmú kávé és a tea fogyasztása lehet a titkos fegyver a demencia elleni küzdelemben – összegezhető amerikai kutatók vizsgálatának eredménye. Átfogó kutatásról van szó, amelyben több évtizedig követtek nyomon több mint 130 ezer egészségügyi dolgozót.
Amerikai kutatók vizsgálata arra jutott, hogy az intellektuális elfoglaltság – legyen szó írásról, olvasásról vagy nyelvtanulásról – segíthet csökkenteni az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók több mint 18 évnyi egészségügyi adatot vizsgáltak át, és kötötték azokat a légszennyezettség mértékéhez. Az eredmény meglepő lett.
Úgy gondolnánk, hogy a korosodás elmaradhatatlan kísérője a szellemi frissesség hanyatlása, a kognitív problémák megjelenése. Azonban vannak olyan idős emberek, akiknek „vág az agyuk, mint a beretva”. De vajon mi lehet a titkuk? Amerikai kutatókat nem hagyta nyugodni ez a kérdés.
Egy újabb amerikai kutatás erősítette meg azt a sejtést, hogy az agy apró és fontos takarítósejtjei, a mikrogliák túlbuzgóságukban akár az Alzheimer-kór kialakulásához is hozzájárulhatnak. A tanulmány új irányt adhat a betegség terápiájának.
Világszerte körülbelül 55 millió ember szenved demenciától, és az esetek 60-70 százalékáért az Alzheimer-kór felel. A fokozatosan romló, neurodegeneratív betegség elsősorban a memóriát, a gondolkodást és a viselkedést érinti.
Amerikai és spanyol kutatók speciális képalkotó vizsgálat segítségével vizsgálták meg, hogy miben tér el az Alzheimer-kórban szenvedők és az egészséges emberek agyi aktivitása.
Amerikai kutatók olyan gyógyszert fejlesztettek ki, ami már a tünetek megjelenése előtt segíthet megakadályozni az Alzheimer-kór kialakulását.
Balul sült el egy herpesz elleni gyógyszer vizsgálata: nemhogy nem kezeli az Alzheimer-kórt, de még rontja is a betegeknél a kognitív hanyatlás mértékét.
