Meglepően egyszerű az új, otthoni Alzheimer-teszt
Ígéretesnek tűnik egy egyszerű, otthon is elvégezhető szaglásteszt a kezdeti Alzheimer-kór kimutatására.
Ígéretesnek tűnik egy egyszerű, otthon is elvégezhető szaglásteszt a kezdeti Alzheimer-kór kimutatására.
Hosszú távon akár a demencia korai diagnosztizálásban is segíthet az a program, amelyet mesterséges intelligencia felhasználásával készített egy magyar-francia startup. A virtuális emlékterápiához nem kell más, csak egy okostelefon és egy chatcsoport. Magyarországon becslések szerint körülbelül negyedmillió demenciával diagnosztizált ember él. Hogyan segít Lilia, az MI avatárja, amelyet már klinikai körülmények között tesztelnek Magyarországon?
Olyan gyógyszerek jöhetnek a jövőben, amelyek segíthetnek idős korban is helyreállítani a kognitív funkciókat – köszönhetően egy friss felfedezésnek.
Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, az eredmény pedig egyértelműnek tűnik.
A gerincvelőifolyadék-elemzés helyett ezután egy egyszerű vérvizsgálat mutathatja meg az orvosoknak, hogy egy adott beteg Alzheimer-kórban szenved-e. Az újfajta megoldást az Egyesült Államokban alkalmazhatják először.
Ír és amerikai kutatók szerint a GLP–1 gyógyszerek segíthetnek csökkenteni a demencia kialakulásának kockázatát.
Amerikai kutatók több mint 24 ezer ember egészségügyi adatait vizsgálva arra jutottak, hogy egyértelműen magasabb a demencia kialakulásának kockázata azoknál, akik házasságban élnek.
Svéd kutatók az agyban megtalálható tau fehérje egy részére érzékeny vérvizsgálatot fejlesztettek ki. Ez segíthet az orvosoknak pontosan meghatározni, milyen kezelést kell kapnia egy kognitív problémában szenvedő betegnek.
Miközben a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségeket kiemelt figyelem övezi, megdöbbentően sok, több mint hárommilliárd ember szenved idegrendszeri eredetű betegségektől. Mi minden okozza ezt a jelenséget, és miért egyre nagyobb ennek az egészségügyi és társadalmi költsége? Milyen jó hírek ellensúlyozzák a riasztó adatokat? Dóczi Tamás idegsebésszel, a Pécsi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.
Kaliforniai kutatóknak sikerült először szintetizálniuk a rozmaringban és a zsályában is megtalálható karnozinsavat, és úgy tűnik, ez komoly segítséget jelenthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
Orvosszakértők szerint a 95 éves színész talán azzal sem volt tisztában, hogy a felesége napokkal korábban meghalt.
Brit és szlovén kutatók olyan összefüggést találtak a légzés és az Alzheimer-kór között, amely alapján nem zárható ki, hogy a betegséget az agy érrendszerének működési zavara váltja ki.
A xenont sok egyéb egészségügyi alkalmazása mellett altatószerként is bevetik, tekintettel arra, hogy gyorsan hat, és általában jól tolerálható. Egy új kutatás most egy egészen másféle lehetőséget tárt fel: a nemesgáznak akár az Alzheimer-kór terápiájában is szerepe lehet.
Amerikai kutatók több mint 130 ezer ember egészségének alakulását követték nyomon 43 éven át, hogy megtudják, milyen mértékű szerepet játszik a táplálkozás a demencia kialakulásában.
Amerikai kutatók szerint a citomegalovírus-fertőzés során előfordulhat, hogy egy aktív vírus eljut az agyig, ami hatással lehet az Alzheimer-kór kialakulására.
Hány embert érint ma a demencia és az Alzheimer-kór Magyarországon? Mikor és miért nő a betegség kockázata? Az életmód vagy a genetika felelős a kialakulásáért? Miért védőfaktor a magas iskolai végzettség, és miért veszélyes a halláskárosodás, a magas vérnyomás vagy az elhízás? A HVG egészségpodcastjának legújabb adásában ennek jártunk utána.
A Liverpooli Egyetem tudósai szerint a talin nevű fehérje miatt szaporodhat el az a fehérje az agyban, ami miatt megindulhat a memóriavesztés például az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél.
Kanadai és amerikai kutatók olyan rendszert fejlesztettek, ami a szem mozgását figyelve jelzi, ha az adott személy Alzheimer-kóros lehet. Mindehhez néhány érzékeny mikrofonra van szükség.
A vizsgálatok harmadik fázisában nem teljesített jobban a placebónál a Cassava Sciences kísérleti gyógyszere, aminek a fejlesztése már eddig is botrányoktól volt hangos.
Az eddig felemás eredménnyel célzott béta-amiloid és tau-fehérjék helyett egy enzimet kezdett el vizsgálni egy olasz kutatócsoport, az eredmények pedig ígéretesek az Alzheimer-kór elleni küzdelem számára.