A hazai lapok többsége a békeszerződés tervezetét ismerve is reménykedett, hogy még Magyarországnak kedvező irányba változhatnak a világháború győzteseinek feltételei. Ezt nem segítette sem a szétesett Monarchia más nemzetiségei elleni uszítás, sem a fehérterror. Utóbbiról igazán csak külföldön tudtak, idehaza betiltotta az erről – és más, a kurzussal szembemenő – beszámolókat a cenzúra. Cikksorozatunk 1. része
Száz évvel ezelőtt éppen húsvétkor tartott titkos kongresszust a Magyarországi Szociáldemokrata Párt. A tömörülés bizonyos érdekei hiába vágtak egybe az egész Monarchia hadicéljaival, a nyilvánosság elé nem léphetett a magyar kormány tiltása miatt. Nagypénteken az USA belépett az első világháborúba, közben Oroszországban liberális reformokat helyeztek kilátásba és még a német császár is a választójog kibővítését javasolta.
Középkori rituális büntetési formát vezettek be 1920-ban Magyarországon, amikor a nemzetgyűlés kilencven évvel ezelőtt megszavazta a botbüntetést. Ezt a fenyítést végül nem alkalmazták, de a törvény parlamenti vitája jól illusztrálja a korszak hangulatát. A vitában egyébként „a szemet szemért, fogat fogért” ókori elve is felmerült.
Kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 25-én és 26-án választott nemzetgyűlést Magyarország. A kétnapos szavazás előtt a tiszti különítmények gyilkoltak, kormányon lévő szocdemeket tartóztattak le. Az országban heves zsidózás folyt azok részéről is, akik évekkel korábban összeugrasztották a nemzetiségeket, és így a történelmi Magyarország felbomlását idézték elő.
Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.
Románoktól visszalopott vasúti kocsiban indult 1920. január 5-én Franciaországba, a Párizs környéki Neuillybe a magyar békedelegáció, amelyet Apponyi Albert gróf vezetett. Napra pontosan kilencven évvel ezelőtt, 1920. január 15-én pedig a győztes hatalmak képviseletében a Nagykövetek Tanácsa átadta Apponyiéknak az első világháborút lezáró, rendkívül súlyos békefeltételeket, amelyek a trianoni békediktátum júniusi aláírását előlegezték meg.
