Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"ca740220-0b76-457a-86be-607dbdbb2e40","c_author":"HVG","category":"cegauto","description":"A 70. évfordulós Corvette mostantól fekete és barna színben pompázik.","shortLead":"A 70. évfordulós Corvette mostantól fekete és barna színben pompázik.","id":"20250417_Corvette-rendorauto","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ca740220-0b76-457a-86be-607dbdbb2e40.jpg","index":0,"item":"fc55d1a9-4c3e-4f69-86de-c96a9218ed08","keywords":null,"link":"/cegauto/20250417_Corvette-rendorauto","timestamp":"2025. április. 17. 11:20","title":"Jól jártak a floridai rendőrök: járőrkocsi lett egy elkobzott izomautóból ","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"b973497b-0c5c-4fc2-a2e1-a944efc04353","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Kedvenc európai politikusát, Giorgia Meloni olasz kormányfőt fogadta a Fehér Házban az amerikai elnök, tárgyalásukon szóba került az Ukrajnával kötendő megállapodás is.","shortLead":"Kedvenc európai politikusát, Giorgia Meloni olasz kormányfőt fogadta a Fehér Házban az amerikai elnök, tárgyalásukon...","id":"20250417_Trump-meloni-targyalas-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/b973497b-0c5c-4fc2-a2e1-a944efc04353.jpg","index":0,"item":"c8329cf6-6bdf-4d12-8a3f-5fc20202e517","keywords":null,"link":"/vilag/20250417_Trump-meloni-targyalas-ebx","timestamp":"2025. április. 17. 20:56","title":"Trump Meloninak: Száz százalék, hogy lesz megállapodás az EU-val","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a46a857d-1546-4d1c-b3c2-46fd4eb6c2bb","c_author":"Szabó Yvette","category":"360","description":"Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos Akadémiának és tagjainak a szerepéről. A tét százmilliárdokban is mérhető, de végső soron a tudományos kutatás szabadságáról vagy politikai függőségéről van szó.","shortLead":"Elementáris erővel csaptak össze a napokban a magyar tudományos élet különböző képviselői a Magyar Tudományos...","id":"20250417_mta-200-kozgyules-vagyon-ingatlanok-hun-ren-orban-viktor-schmidt-maria-freund-tamas-palinkas-jozsef","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a46a857d-1546-4d1c-b3c2-46fd4eb6c2bb.jpg","index":0,"item":"3dcd23de-9201-498d-9128-31abb29414dc","keywords":null,"link":"/360/20250417_mta-200-kozgyules-vagyon-ingatlanok-hun-ren-orban-viktor-schmidt-maria-freund-tamas-palinkas-jozsef","timestamp":"2025. április. 17. 06:30","title":"Kiújult vita az MTA-vagyonról: három patinás ingatlan kontra három év szabadságvesztés","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"36918361-4cc6-4c5d-b2d1-62107d4362b7","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Szerinte közszereplőként és anyaként is kötelessége most felszólalni. ","shortLead":"Szerinte közszereplőként és anyaként is kötelessége most felszólalni. ","id":"20250416_Lakatos-Mark-ugy-Toth-Gabi-tuntetes-Kossuth-ter-Abraham-Robert","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/36918361-4cc6-4c5d-b2d1-62107d4362b7.jpg","index":0,"item":"c6b2c404-3dad-489f-beab-f49f24db8a5d","keywords":null,"link":"/elet/20250416_Lakatos-Mark-ugy-Toth-Gabi-tuntetes-Kossuth-ter-Abraham-Robert","timestamp":"2025. április. 16. 08:51","title":"Tóth Gabi is ott lesz a Lakatos Márk elleni, Kossuth téri tüntetésen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e6ecb3b5-d567-4f08-9856-b15050501bab","c_author":"HVG","category":"kkv","description":"15-17 méterrel a föld alatt állt meg a tavaly elszivárgott olaj. Most a Mol föld alatti védőfalat épít, hogy ne terjedhessen tovább a szennyeződés.","shortLead":"15-17 méterrel a föld alatt állt meg a tavaly elszivárgott olaj. Most a Mol föld alatti védőfalat épít, hogy ne...","id":"20250416_Mol-fold-alatti-fal-gardony-olajszivargas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e6ecb3b5-d567-4f08-9856-b15050501bab.jpg","index":0,"item":"524d6139-135e-4ea6-909f-8b1cbb4ad891","keywords":null,"link":"/kkv/20250416_Mol-fold-alatti-fal-gardony-olajszivargas","timestamp":"2025. április. 16. 14:55","title":"Elkezdte a Mol a föld alatti védőfal építését a gárdonyi olajszivárgás után","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5945301a-1ee1-4b70-8686-cedeb9bb6d5d","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Az animáció szerint reggelente a bringások a város belsejébe igyekeznek, délután aztán változik a helyzet.","shortLead":"Az animáció szerint reggelente a bringások a város belsejébe igyekeznek, délután aztán változik a helyzet.","id":"20250417_video-bkk-bubi-budapest-animacio","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5945301a-1ee1-4b70-8686-cedeb9bb6d5d.jpg","index":0,"item":"5935f3e1-e625-4cef-835f-c9b052924bc1","keywords":null,"link":"/itthon/20250417_video-bkk-bubi-budapest-animacio","timestamp":"2025. április. 17. 13:53","title":"Látványos videó: így tesznek meg 30 ezer kilométert a Bubik egy nap a fővárosban","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"1541e93f-7675-4f53-b54c-a9612945c94a","c_author":"Kovács Gábor","category":"kkv","description":"Az EKB-nak csak a 2024 eleji fideszes törvénytervezet jut eszébe, amikor látótávolságban volt az MNB-alapítvány szabályozásához. Akkor viszont csak véleményezett, ráadásul nem is negatívan.","shortLead":"Az EKB-nak csak a 2024 eleji fideszes törvénytervezet jut eszébe, amikor látótávolságban volt az MNB-alapítvány...","id":"20250416_MNB-EKB-ECB-alapitvany-botrany-Kosa-Lajos-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/1541e93f-7675-4f53-b54c-a9612945c94a.jpg","index":0,"item":"b8af4de1-8aa2-4dcc-ab00-4c026c4e2202","keywords":null,"link":"/kkv/20250416_MNB-EKB-ECB-alapitvany-botrany-Kosa-Lajos-ebx","timestamp":"2025. április. 16. 13:30","title":"Válaszolt az EKB a HVG-nek: csak tippelni tudnak, miért őket vádolja Kósa Lajos az MNB-alapítványok vizsgálatának akadályozásával","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"369cebd8-c468-48b5-bac1-673a45d5086d","c_author":"HVG","category":"gazdasag.ingatlan","description":"Schadl György Balaton-parti ingatlanját a vád szerint a kormányhivatali dolgozó lefizetésével túlépítették, ami miatt az ügyintéző és a kivitelező is jogerősen felfüggesztett börtönt kapott.","shortLead":"Schadl György Balaton-parti ingatlanját a vád szerint a kormányhivatali dolgozó lefizetésével túlépítették, ami miatt...","id":"20250416_schadl-gyorgy-siofok-nyaralo-hazi-orizet-vegrehajtoi-kar-korrupcio-birosag","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/369cebd8-c468-48b5-bac1-673a45d5086d.jpg","index":0,"item":"e40fa723-597c-4c4e-b30d-bcba54a362f0","keywords":null,"link":"/ingatlan/20250416_schadl-gyorgy-siofok-nyaralo-hazi-orizet-vegrehajtoi-kar-korrupcio-birosag","timestamp":"2025. április. 16. 07:12","title":"Schadl György a vádiratban is szereplő siófoki luxusnyaralójában tölti házi őrizetét","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
Mementó 1920: a botbüntetéssel feltámadt a középkor
szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?
Középkori rituális büntetési formát vezettek be 1920-ban Magyarországon, amikor a nemzetgyűlés kilencven évvel ezelőtt megszavazta a botbüntetést. Ezt a fenyítést végül nem alkalmazták, de a törvény parlamenti vitája jól illusztrálja a korszak hangulatát. A vitában egyébként „a szemet szemért, fogat fogért” ókori elve is felmerült.
A francia történész és filozófus, Michel Foucault munkái rámutattak arra, hogy a középkor, a premodern kor büntetési módszere volt a testi fenyítés. A szörnyű kivégzések, a kerékbetörések, máglyán megégetések, karóba húzások – az ókori keresztre feszítésekhez hasonlóan – látványosságként és elrettentésként is „példamutatóak” voltak.
A modern államok azonban elsősorban az elítéltek lelkére – például hosszú börtönbüntetéssel, és azt megelőző hosszadalmas jogi eljárásokkal – igyekeznek hatni, és a büntetések sem a közönség „szórakoztatására” szolgálnak, hanem inkább fegyelmező jellegűek.
Negyvennyolccal is dacoltak 1920-ban
1920 Magyarországán azonban a fokozatosan kiépülő Horthy-rendszer szembefordult ezekkel a tendenciákkal, a felvilágosodás és a polgárosodás folyamataival, és a nemzetgyűlés, az akkori parlament olyan törvényt szavazott meg, amely Foucault-i értelemben visszatérés volt a középkor büntetési módszereihez. Ez pedig a botbüntetésről szóló törvény volt, amelyet ugyan sosem alkalmaztak – de a róla szóló vita megmutatja, milyen társadalmi-politikai erők szabadultak fel (vagy el) az 1920-as években a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság bukása, számos átmeneti jellegű kormány leváltása után.
Egy mai börtön – inkább a lélekre hatnak, nem a testre
Stiller Ákos
A botbüntetés egyébként nem az 1918-as polgári forradalom vagy az 1919-es Tanácsköztársaság elveit cáfolta meg, hanem az 1848-as törvényekkel és az 1871-es, kiegyezés utáni jogalkotással dacolt. Magyarországon ugyanis már 1848 után sem alkalmazták ezt a büntetési formát, amelyet – minden más testi fenyítéssel együtt – 1871-ben töröltek el. Mementó-sorozatunk e részében a „botról” szóló törvényjavaslat 1920-as vitáját követjük nyomon.
Név szerinti szavazás
A Pesti Hírlap 1920. szeptember elsején számolt be arról, hogy a nemzetgyűlés 25 fős szótöbbséggel, 66:41 arányban megszavazta a botbüntetésről szóló javaslatot „általánosságban”. (Manapság ez a törvények általános vitájának lezárását jelentené.) A szavazás egyébként név szerinti volt, ezt több mint harminc képviselő kérte.
A vita utolsó szónoka Somogyi István előadó volt, aki agresszív beszédet mondott a javaslat ellenzői ellen – írja a Pesti Hírlap. Somogyi kijelentette például, hogy „aki a javaslat ellen szavaz, nem való a parlamentbe”, mire a rend percekre felborult. A „zaj lecsillapulta után” az ülést levezető elnök „megintette, hogy a gyanúsító színezetű kijelentésektől tartózkodjék”. A Pesti Hírlap kiemeli, hogy gróf Apponyi Albert, aki szabadságon volt ekkoriban, külön azért jött el az ülésre, hogy a javaslat ellen szavazhasson. (Arról az Apponyiról van szó, aki „trianoni védőbeszédéről” vált ismertté, és aki ebben a vitában rendkívül modern álláspontot foglalt el.)
Ifjabb Andrássy Gyula, aki nem nevezhető a legmodernebb ideológiák hívének ekkoriban, szintén azzal tüntetett, hogy nem szavazott a „botról”. A Nemzetgyűlés alelnöke, Bottlik József pedig egyenesen a javaslat elleni mozgalom élére állt. Balszerencséjére Bottlik azért nem szavazhatott az augusztus 31-ei általános vita lezárásakor, mert éppen akkor elnökölt az ülésen.
A Nemzetgyűlés a részletes tárgyalást is megkezdte augusztus 31-én, de csak az első szakaszig jutottak a korabeli tudósítások szerint.
Zavarban a kormány
A Teleki Pál vezette, alig pár héttel korábban alakult kormány zavarát a törvénnyel kapcsolatban jól mutatja, hogy Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy-miniszter azt jelezte, hogy eleget tett az „igényeknek”, és „mindazokat a rendelkezéseket, amelyek esetleg aggodalmat kelthettek volna, vagy kihagyta, vagy módosította”.
Rubinek Gyula – aki Teleki miniszterelnöki székére is szemet vetett már korábban, és talán még ekkor is voltak efféle ambíciói – kereskedelemügyi miniszterként szólalt meg. Rubinek elismerte, hogy „itt tiszteletreméltó meggyőződések küzdenek egymással. A kormánynak az az álláspontja, hogy a kérdést szabadjára hagyja”. Vagyis a kormány a parlamentre bízta a törvény elfogadását, nem akart egyértelműen állást foglalni, de mint később látni fogjuk, a másik miniszter, Tomcsányi aktívan részt vett a vitában és a szavazásoknál tulajdonképpen az ő javaslatai kaptak többséget. Rubinek azonban rögtön árnyalta is hozzászólását: hangsúlyozta, hogy a kabinet nem von le „semmiféle konzekvenciát”, figyelmeztetett azonban arra, hogy „a kormány a közvélemény nyomása alatt nyújtotta be javaslatot”. Ezzel tehát mégiscsak elismerte a kabinet szerepét az ügyben.
A részletes tárgyalásnál a kormány szerepe már jobban kivehető – Tomcsányi igazságügyi miniszter ekkor módosító indítványokkal állt elő. A miniszter azt javasolta, hogy az eredeti javaslattól eltérően a „következő bűncselekmények esetében alkalmazzák a botbüntetést: szemérem elleni bűntettek és vétségek; az ember élete elleni bűntettek; lopás, rablás, gyújtogatás, zsarolás, csalás, sikkasztás, orgazdaság s uzsora bűntette és vétsége, az üzletszerű árdrágítás, továbbá a közegészségügy elleni bűntettek és vétségek, meg a csalárd bukás bűntette és a vétkes bukás vétsége esetében”.
Hogy a botbüntetést illetően mennyire nem volt egységes a csak „Egységes Pártként" emlegetett akkori kormánypárt sem, azt jól mutatja egy szintén szeptember elsejei hír a Pesti Hírlapban. Eszerint a botbüntetés megszavazása miatt Nagy Pál kilépett a kormányzópártból. Ezután a lap azt is írja: „az a hír terjedt el, hogy Bottlik József 20-25 képviselőtársával együtt még e hét folyamán ugyancsak kilép a kormányzópártból”. Bottlik azonban cáfolta a lapnak ezt, vagyis a korábban kisgazda programmal a Nemzetgyűlésbe került nemzetgyűlési alelnök maradt az Egységes Pártban, de ez a középkori büntetési forma valóban megosztotta a politikai elitet.
A részleteket is megszavazták
A Pesti Hírlap másnapi, 1920. szeptember 2-ai számából kiderül, hogy a nemzetgyűlés szeptember elsején a botbüntetésről szóló javaslatot részleteiben is megszavazta. A részletes vitában a törvény első szakaszához módosítást nyújtott be Budaváry László. Ő arról ismert, hogy még a szintén 1920 szeptemberében elfogadott numerus claususnál – a zsidó vallásúakat a felsőoktatásból kiszorító törvénynél – is radikálisabb intézkedéseket sürgetett 1920 júliusában, például a tulajdonszerzést is korlátozta volna. Budaváry a botbüntetésnél is a lehető legkeményebben akart eljárni: azt indítványozta, hogy az árdrágító nőket is büntessék, és állítsák pellengérre.
„Gróf Apponyi Albert, aki bárha elvi ellensége az egész dolognak, ha már elfogadták a javaslatot, kénytelen az első szakaszhoz módosítást benyújtani” – írta a Pesti Hírlap szeptember 2-án. Apponyinak ugyanis „az az aggodalma, hogy annak az osztálynak mentalitása következtében, melyhez a bírói kar tartozik, bizonyos szociális differenciálódás fog a judikatúrában támadni. Egyes társadalmi osztályokat a bíró inkább fog botbüntetéssel sújtani, mint másokat, ezért kéri, hogy a szakaszból a következő szavakat: ’az elítélt egyéniségére és életviszonyaira’ – hagyják ki”. Végül a Nemzetgyűlés a szakaszt Apponyi módosításával fogadta el. (A tudósításból nem derül ki egyértelműen, de Budaváryt ezek szerint valószínűleg leszavazták.)
Tálió-elv?
A második szakasznál Budaváry javasolta, hogy „azt a katonai vagy rendőri közeget, aki ok nélkül botoztat meg valakit, ugyanannyi botbüntetéssel sújtsák”. Mindez már nem is középkori, hanem ókori büntetési elv lett volna, hiszen emlékezetes, a tálió-elv, a szemet szemért, fogat fogért elve inkább az ókorban és a kora középkorban volt divatos. Ezt már Tomcsányi miniszter sem bírta, és bár nem akart nyíltan konfrontálódni Budaváryval, azt mondta: „Ezt bízzuk a végrehajtási rendelkezésekre.”
Sziráki Pál viszont azt indítványozta, hogy a büntetést az elítélten ruhában hajtsák végre. Az indítványokat „28 szóval 22 ellen elvetették” – írja a Pesti Hírlap, idézve a közbekiáltásokat is: „Ötven! Kétszer huszonöt!”
Az ötödik szakasznál Pető Sándor a büntetés előtti háromnapos magánzárkát szükségtelennek mondta, mert az szerinte siralomházi látszatot keltene. Tomcsányi miniszter ezzel szemben azt magyarázta: „az intézkedésnek humánus célzata van. Azt akarja elkerülni, hogy az elítélt ne legyen előzőleg pellengérre állítva, és nem muszáj ennek pont három napig tartani, esetleg csak pár óráról lesz szó.” A szakaszt végül változatlanul fogadták el. A hetedik szakaszt aztán az igazságügy-miniszter javaslatára törölték.
A „botbüntetésről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták” – mindez már a szeptember 3-ai Pesti Hírlapban olvasható, vagyis előző nap harmadszor is rábólintott a nemzetgyűlés a középkori törvényre, amelyet – mint már említettünk – nem alkalmaztak a gyakorlatban.
Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia katonatisztjeinek jelentős részéhez hasonlóan Horthy Miklós is felajánlhatta szolgálatait a Tanácsköztársaságnak, Kun Béla azonban nem tartott igényt rá – legalábbis a volt népbiztos így emlékezett vissza 1919-re, amikor tizenhárom évvel később Moszkvában írt erről. A kutatások jelenlegi állása szerint nem dönthető el, hihetünk-e Kun Bélának.