Az erőteljes kamatcsökkentésnek köszönhetően mára a forint alapon felvett lakáshitelek teljeshiteldíj-mutatója elérte a svájci frank alapú hitelek válságot megelőző, 2006-os szintjét - derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből.
A Bankmonitor.hu érdekes példára bukkant a Fool.com-on: soha ne tekintsük befektetésnek azt az ingatlant, amiben élünk. Ne befektetési szempontok vezéreljenek minket a vásárlásnál. El is mondják, hogy miért.
Ugyan teljesen díjmentes bankszámlacsomag nincs, de ki mondta, hogy a bankköltségeket nem lehet nulla forintra faragni? Sőt, a megfelelő hitelkártya segítségével nem csak a költségektől szabadulhatunk meg, de ideális esetben még pénzt is kereshetünk vele.
Magyar idő szerint csütörtök reggel hat óráig politikai megállapodásra kell jutni az USA-ban az adósságplafon kezeléséről, különben csődhelyzet áll be hivatalosan is. Ez azt eredményezné, hogy a világ devizatartalékain belül meghatározó részt kitevő amerikai dollár mögötti ország nem tudna több hitelt felvenni. Amennyiben bekövetkezik ez a kimenetel, akkor súlyos következményekkel fog járni a magyar magánszemélyekre is.
A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően többször is heves viták fókuszába került a bankok tevékenysége mind a nemzetközi porondon, mind Magyarországon. Hazánkban a devizahitelezéshez kapcsolódó feszültségek ezeket a vitákat időről-időre még inkább felerősítik. A Bankmonitor.hu reprezentatív kutatása azt kívánta feltárni, hogy az átlagember ma hogyan ítéli meg saját banki szolgáltatóját, a bankokat általában, hogyan vélekedik a bankok által alkalmazott költségekről, valamint mit gondol a bankok és a kormányzat viszonyáról. A többség lényegesen kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana egészségesnek a bankok és az ország vezetése között.
Évente több százezer forintot is megtakaríthatnak a vállalkozások egy megfelelően kiválasztott bankszámlával. A választás azonban nehéz, hiszen teljesen más számlacsomagok számítanak a legjobb választásnak az érintett cég méretétől, forgalmától, és bankolási szokásaitól függően.
Külföldi utazásunk során sokszor lehet szükségünk készpénzre. Több mint 10 százalékos díjterheléssel is szembesülhetünk, ha ezt a pénzt külföldi bankautomatából vesszük fel. Ha az átváltási árfolyamok közötti különbséget is figyelembe vesszük, akkor ez a költség még magasabb is lehet. Hogyan lehet ezt elkerülni?
Hazánkban a "cash is king" – a készpénz a király kifejezés különösen igaz, a magyar lakosság kiemelkedően sok készpénzt tart szinte egész Európával szemben, ami közel 127 milliárd forintnyi veszteséget termel. Úgy tűnik, a tranzakciós adó a készpénz használatára csak ráerősített.
"Készpénz vagy kártya?" – érdemes elgondolkodni, hogy melyikkel járunk jobban. Egy rossz szokás akár 20 ezer forintunkba is kerülhet.
Amióta beléptünk az Európai Unióba egyre több honfitársunk gondolja úgy, hogy külföldön próbál szerencsét. Sokak számára talán meglepő lehet az, hogy a Magyarországon dolgozó külföldiek száma sem elenyésző és természetesen nekik is szükségük van bankszámlára. Körkép, hogy mire is van szüksége egy külföldinek a hazai számlanyitáshoz.
A magyarok többsége olyan devizahiteles mentőcsomagot támogatna, amely a valóban rászorulóknak, például a munkanélkülivé vált, fizetni nem képes adósoknak nyújtana speciális segítséget - derül ki a Bankmonitor.hu kutatásából.
Jelenleg Magyarországon magasabbak a lakáshitelek kamatai, mint a környező országokban: egy 10 millió forintos lakáshitel esetében 15-20 ezer forinttal magasabb lehet a havi törlesztőrészlet, mint egy hasonló összegű kölcsönnél Szlovákiában, Ausztriában vagy Németországban - derül ki a Bankmonitor.hu legfrissebb elemzéséből.
A pénzügyi tranzakciós illeték egyik pozitív hozadéka, hogy a bankok a korábbiaknál is erőteljesebben terelik ügyfeleiket az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások irányába. A Bankmonitor szerint kissé érthetetlen miért csak ilyen lassan csökken a készpénz- átutalási megbízás (sárga csekk) dominanciája. Leginkább azért, mert a csoportos beszedési megbízás erre kényelmes és biztonságos alternatívát kínál, valamint a legtöbb esetben ez a legolcsóbb megoldás.
5,5 százaléktól 24 százalékig terjedő valós vagyonnövekedést érhetett el az, aki egy évvel ezelőtt megtakarítás, befektetés mellett döntött. Mindenesetre ez jött ki, ha a pénteken megjelent 1,4 százalékos inflációs adatot vetettük össze a különböző megtakarítási formák elmúlt egy éves hozamával. Bankbetétben el lehetett érni 5,5 százalékos inflációt meghaladó kamatot, melynek értékeléséhez fontos tudni, hogy az amerikai tőzsde több évtizedes infláció feletti átlagos hozama alig haladja meg a 4 százalékot.
A magyarok többsége megfontolt döntést vár a devizahiteles mentőcsomag kapcsán, és elsősorban egy az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a Bankmonitor.hu új, a Trend International adatfelvételével, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésének második részéből.
A diákok, átlagos jövedelműek, nyugdíjasok is évi több ezer forintot spórolhatnak a megfelelő számlacsomaggal, ugyanakkor egy rosszul kiválasztott alternatívával éves szinten akár 20 ezer forintos pluszköltségünk is keletkezhet.
Egy OECD-összeállítás azt vizsgálja, hogy a lakosság mennyit takarít meg a számára rendelkezésre álló jövedelemből. A 2012-es év meglehetősen szomorú képet fest a magyar megtakarítási hajlandóságról: kevesebb, mint fele a nemzetközi átlagnak, jövedelmünk mindössze 2,4 százalékát takarítjuk meg.
Az első millióhoz a kulcssszó a megtakarítás, havonta félre kell tenni valamekkora összeget. Kövessük nyomon kiadásainkat, majd határozzuk meg, mely kiadásunk csökkenthető annyira, hogy havonta legalább 5-10 ezret tudjunk félretenni, így azonban 5-6 évbe kerül míg összejön a kívánt összeg. Ha azonban akár bő 80 ezer forintot is félre tudunk tenni havonta, akkor egy év alatt is összejöhet ez a megtakarítás, 5 százalékos kamatot feltételezve.
A Magyar Nemzeti Bank negyedévente kiadja inflációs előrejelzését, ami jelzi, hogy várhatóan mennyit fog romlani pénzünk értéke a következő két évben. Az aktuális jelentés kifejezetten pozitív, e szerint alig 2,2 százalékkal ér majd pénzünk kevesebbet egy év múlva. A csökkenés a reálkamatokat sem hagyja változatlanul.
A spóroláshoz első lépésként meg kell ismernünk a saját bankhasználati szokásainkat: például, hogy mennyit utalunk, hány részletben; csekkel vagy csoportos beszedésekkel fizetjük számláinkat; mennyi készpénzt veszünk fel. Ezeket a szokásainkat megadjuk a bankszámla keresőbe és már meg is találtuk a számunkra legmegfelelőbb opciót. Ha kedvezőbb költségeket szeretnénk, akkor elképzelhető, hogy bankolási szokásainkat is meg kell változtatnunk.
