Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ha a pénzügyi megtakarítások (bankbetét, nyugdíjpénztár, lakossági állampapír) állományát összevetjük a lakosság meglévő adósságával, meglepő következtetésre juthatunk: a magyarok egyáltalán nincsenek eladósodva. A hazai adósság szintje elmarad mind a dél-, mind a kelet-közép-európai államok átlagától és csak kissé magasabb a fejlett nyugat-európai országok lakóinak adósságától – írja a Bankmonitor. A legmagasabb eladósodottságot egyébként Dánia, Finnország és Észtország esetében lehet kimutatni 60-90 százalék közötti mértékben, míg a legalacsonyabb 24-30 százalékos mértékkel Olaszország, Belgium és Németország esetében találkozhatunk.
Ahhoz, hogy a magyar lakosság eladósodottsága elérje a kelet-közép-európai átlagot a jelenlegi hitelállományon felül 1325 milliárd forint új hitelfelvételnek kell megvalósulnia. Ez nem kevesebbet jelent, minthogy minden aktív, jövedelemmel rendelkező személynek még 331 ezer forint tartozást kéne felhalmoznia. Erre rövid távon kevés az esély. A devizahitelek rossz emléke még mindig kísért a piacon. Pedig ma már a folyamatos jegybanki kamatcsökkentéseknek hála esetenként olcsóbb az – árfolyamkockázattal nem rendelkező – forintalapú lakáshitel, mint a válság előtt rendkívüli népszerűségnek örvendő svájci frank hitel volt.
A legjobb hitelek ma |
Az országos hálózattal rendelkező bankok legjobb lakáshiteleit áttekintve azt láthatjuk, hogy 20 éves futamidőre egy átlagosnak tekinthető 7 millió forintos hitelt 5,3-7 százalék közötti THM-mel lehet elérni, ami 46-51 ezer forint közötti havi törlesztőrészlettel jár. (Természetesen nem árt tudni, hogy a legjobb kamatszintet kizárólag a legjobb adósok érhetik el, akik átlag feletti jövedelemmel rendelkeznek és egy frekventált helyen lévő ingatlant szeretnének vásárolni több mint 50 százalék önerő mellett.) |
A magyaroknak fájt a legjobban
A hitelfelvétel elutasítását, a devizahitelekből fakadó negatív megítélését jól mutatja, hogy Magyarországon a lakossági hitelállomány 12 százalékkal csökkent 2008 vége óta, szemben a régióra (és Nyugat-Európára is) jellemző közel 20 százalékos növekedéssel. A közvetlen összehasonlítási alapként szolgáló visegrádi országokban még látványosabb a lakosság hitelfelvételi kedvének növekedése: Szlovákiában és Lengyelországban is több mint 50 százalékkal emelkedett a magánszemélyek által felvett hitelek összege az elmúlt 5 évben.
Mi hozhat változást a magyar piacon?
A bankok szinte egybehangzó állásfoglalása szerint a hitelek iránti kereslet lassan elkezdett élénkülni 2013 második felében. Ez azonban még mindig nem volt elegendő ahhoz, hogy a lakosság több új hitelt vegyen fel, mint amennyit visszafizet.
A Bankmonitor megítélése szerint jelentősebb hitelfelvételi kedvhez a következő tényezők vezethetnek: az erősen nyomott ingatlanárak (5 év alatt 20 százalékos átlagos árcsökkenés) és az alacsony hitelkamat kombinációja a beinduló gazdasági növekedéssel párosulva elindítja azokat az ingatlanvásárlásokat, melyeket a lakosság korábban a jövővel kapcsolatos bizonytalanságai miatt inkább elhalasztott. Jelentős lendületet adhat a hitelfelvételnek, ha az állam újragondolja a hitelek állami támogatását (a lakosság számára kidolgozandó kedvezményes hitelprogramra még Varga Mihály tett utalást a múlt év végén), illetve valóban újra elérhető lesz a „félszocpol”, azaz ha az állami újra támogatni fogja a gyerekes családok használtlakás-vásárlását.
