Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
1890 és 1980 között éves szinten mindössze átlagosan 0,21 százalékkal emelkedtek az amerikai ingatlanárak, ez nem egy jó teljesítmény. Jól alátámasztott vélemények (például Robert Shiller az idei Nobel-díjas közgazdász) szerint az ingatlanárak tartósan nem is tudnak elszakadni az inflációtól, nem nőhetnek érdemben annál lényegesen nagyobb mértékben. Ez azt jelenti számunkra, hogy lakhelyünkként szolgáló ingatlanra ne tekintsünk befektetésként – írja a Bankmonitor.hu.
Ne befolyásoljon minket a választásban az, hogy "ennek a lakásnak az ára rendkívüli mértékben emelkedni fog". Az USA-ban és Magyarországon is a válság előtt sokan azért vettek a szükségesnél (és pénzügyi lehetőségeiknél) nagyobb ingatlant, mert meggyőződésük volt, hogy jelentősen emelkedni fog az ára. A történet negatív következménye sok esetben egy olyan hitellel finanszírozott vétel volt, ahol a hiteltörlesztés előbb-utóbb erőn felüli terhet jelentett.
Befektetést természetesen végrehajthatunk ingatlanba, de ez a valóságban akkor lesz befektetés, ha nem mi lakunk benne, hanem kiadjuk és bérleti díjat termel számunkra. Ebben a vonatkozásban továbbra is érvényes lehet az az érvelés, hogy ma Magyarországon számottevő hozamtöbblet érhető el ingatlanbefektetésből a bankbetéti, vagy állampapír kamatokhoz viszonyítva. Egy ingatlant befektetési céllal megvenni ráadásul csak abban az esetben racionális, ha nem minden szabad pénzünket erre költjük el. Az egészséges arányokat a kockázat és a likviditás figyelembe vételével érdemes betartani.
