Súlyos bírságot kap a nyakába 2026-tól az a cég, amely nem teljesíti az ESG-kötelezettségeit
Az SZTFH 2026. január 1-jétől bírságolhat az ESG-törvény alapján, ennek tételeit rendezné most az NGM egy rendeletben.
Az SZTFH 2026. január 1-jétől bírságolhat az ESG-törvény alapján, ennek tételeit rendezné most az NGM egy rendeletben.
Nagy szükségük volt a magyar vállalatoknak a fenntarthatósági és beszállítói láncot vizsgáló törvények egyszerűsítésére és elhalasztására, és indokolt a hosszabb felkészülési időszak – mondja Lukács Ákos, az EY tanácsadó cég partnere, a klímaváltozási és fenntarthatósági üzletág vezetője.
Az adminisztrációs terhek csökkentésére és a versenyképességre hivatkozva tennék lehetővé, hogy a kis cégeknek 2027-ig ne kelljen ESG-adatokat szolgáltatniuk. A jelentéstételben a nagyok is haladékot kapnának.
A beszállítói láncot és az etikus működést érintő szigorú ESG-szabályok ártanak az amerikai cégek versenyképességének.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.
Eddig még csak a német cégek magyar beszállítói és a legnagyobb vállalatok találkoztak azzal, hogy az új fenntarthatósági szabályok miatt jókora adatszolgáltatással kell foglalkozniuk, viszont hamarosan sokkal több cégnek kell ezzel is törődnie.
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra.