Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Most még elég pénz van a magyar cégek nagy részénél, főleg a korábbi támogatott hitelek miatt, de a tartalék lassan, de biztosan fogyatkozik – mondta Szerdahelyi Róbert, az Erste kkv-üzletágának vezetője a cég sajtóbeszélgetésén. Kockázatot jelent szerinte az, hogy egyes támogatott, forintalapú konstrukcióknak nincs folytatásuk, miközben a cégek ezeket már beépítették a finanszírozásukba. Ráadásul úgy kell dönteni beruházásokról, hogy néhány ágazatot leszámítva nem érkezik elég EU-pénz.
Arról a kisebb magyar vállalkozásoknak még csak nagyon kis része hallott, hogy idéntől új fenntarthatósági, ESG-szabályok vannak érvényben, pedig hamarosan ez egyre többek számára lesz fontos. Magyarországon eddig azok találkoztak ezzel, akik nagyobb német cégek beszállítói, az ottani szabályok szerint ugyanis a beszállítóktól is be kell kérni az ESG-jelentéshez adatokat – tette hozzá Szaniszló Bálint, az Erste fenntarthatósági irodájának vezetője.
A gond az, hogy még maguk a cégek sem tudják, pontosan mikor lesz rájuk érvényes az új szabályozás. A törvény már elkészült, de a 250 fő alatti cégekről nem mond semmit, a kisebb vállalatok feladatait részletező szabályokat heteken belülre ígérik, viszont a felkészülésre nagyon hosszú időt érdemes rászánni.
Mi is ez az ESG?
Az ESG azt vizsgálja, hogy egy cég a környezeti (E – environmental), társadalmi (S – social) és irányítási (G – governance) kérdésekben mennyire felelősségteljesen viselkedik. Ezentúl minden érintett vállalat – a cégen belül kijelölt szakértő vagy külső ESG-elemző által összeállított – több mint 150 mutató alapján méri fel, mennyire klímabarát, fenntartható és energiaintenzív a saját működése.
A HVG tavaly és idén is elkészítette a legnagyobb magyar vállalatok ESG-rangsorát.
A magyar szabályozásról egyelőre annyit tudunk, hogy idén a legnagyobb cégeknek már gyűjteniük kell az adatokat, hogy 2025-ben összerakják a jelentést, a 2025-ös pénzügyi évről viszont 2026-ban már azoknak is kell, akik három kritériumból – legalább 250 dolgozó, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárdos mérlegfőösszeg – legalább kettőt teljesítenek. Az ígéret az, hogy utána még tovább bővítik ki azt a kört.
A HVG tavaly és idén is elkészítette a legnagyobb magyar vállalatok ESG-rangsorát.
A magyar szabályozásról egyelőre annyit tudunk, hogy idén a legnagyobb cégeknek már gyűjteniük kell az adatokat, hogy 2025-ben összerakják a jelentést, a 2025-ös pénzügyi évről viszont 2026-ban már azoknak is kell, akik három kritériumból – legalább 250 dolgozó, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárdos mérlegfőösszeg – legalább kettőt teljesítenek. Az ígéret az, hogy utána még tovább bővítik ki azt a kört.
Mindenkinek, aki céget vezet vagy tulajdonol, tudnia kell, hogy a szabályozás hamarosan sokkal többeket fog érinteni, de egyelőre nem eléggé foglalkoznak vele. A kormány és a kamara egyre aktívabban kezdte kommunikálni, hogy figyelni kell, de ott még nem tartunk, mint például Németországban, ahol már a vevők is elvárják a jobb fenntarthatóságot.
A nagyvállalati ügyfélkör „tulajdonképpen rendben van”, a kisebb cégeknek még jócskán szükségük lesz időre ahhoz, hogy felkészüljenek. Még ha a saját működéséről könnyedén is tudna adatokat szolgáltatni, azért az, hogy karbonlábnyomot számítson, vagy kiszámítsa, a termékeinek a felhasználása mennyire környezetterhelő, most még egy nehezebb feladat. Itt azért fontos hozzátenni, hogy valószínűleg nem egy kisbolt kell, hogy felkészüljön a jelentés összeállítására, de egy pár milliárd forintos bevételű, több tucat dolgozót foglalkoztató cég elég komolyan készülhet arra, hogy hamarosan rá is kiterjesztik az új szabályt.
