Úgy kellene készülniük a kisebb cégeknek az új fenntarthatósági szabályokra, hogy még azt sem tudják, pontosan mire fog vonatkozni

Eddig még csak a német cégek magyar beszállítói és a legnagyobb vállalatok találkoztak azzal, hogy az új fenntarthatósági szabályok miatt jókora adatszolgáltatással kell foglalkozniuk, viszont hamarosan sokkal több cégnek kell ezzel is törődnie.

  • hvg.hu hvg.hu
Úgy kellene készülniük a kisebb cégeknek az új fenntarthatósági szabályokra, hogy még azt sem tudják, pontosan mire fog vonatkozni

Most még elég pénz van a magyar cégek nagy részénél, főleg a korábbi támogatott hitelek miatt, de a tartalék lassan, de biztosan fogyatkozik – mondta Szerdahelyi Róbert, az Erste kkv-üzletágának vezetője a cég sajtóbeszélgetésén. Kockázatot jelent szerinte az, hogy egyes támogatott, forintalapú konstrukcióknak nincs folytatásuk, miközben a cégek ezeket már beépítették a finanszírozásukba. Ráadásul úgy kell dönteni beruházásokról, hogy néhány ágazatot leszámítva nem érkezik elég EU-pénz.

Arról a kisebb magyar vállalkozásoknak még csak nagyon kis része hallott, hogy idéntől új fenntarthatósági, ESG-szabályok vannak érvényben, pedig hamarosan ez egyre többek számára lesz fontos. Magyarországon eddig azok találkoztak ezzel, akik nagyobb német cégek beszállítói, az ottani szabályok szerint ugyanis a beszállítóktól is be kell kérni az ESG-jelentéshez adatokat – tette hozzá Szaniszló Bálint, az Erste fenntarthatósági irodájának vezetője.

A gond az, hogy még maguk a cégek sem tudják, pontosan mikor lesz rájuk érvényes az új szabályozás. A törvény már elkészült, de a 250 fő alatti cégekről nem mond semmit, a kisebb vállalatok feladatait részletező szabályokat heteken belülre ígérik, viszont a felkészülésre nagyon hosszú időt érdemes rászánni.

Mi is ez az ESG?
Az ESG azt vizsgálja, hogy egy cég a környezeti (E – environmental), társadalmi (S – social) és irányítási (G – governance) kérdésekben mennyire felelősségteljesen viselkedik. Ezentúl minden érintett vállalat – a cégen belül kijelölt szakértő vagy külső ESG-elemző által összeállított – több mint 150 mutató alapján méri fel, mennyire klímabarát, fenntartható és energiaintenzív a saját működése.

A HVG tavaly és idén is elkészítette a legnagyobb magyar vállalatok ESG-rangsorát.

A magyar szabályozásról egyelőre annyit tudunk, hogy idén a legnagyobb cégeknek már gyűjteniük kell az adatokat, hogy 2025-ben összerakják a jelentést, a 2025-ös pénzügyi évről viszont 2026-ban már azoknak is kell, akik három kritériumból – legalább 250 dolgozó, 20 milliárd forint árbevétel, 10 milliárdos mérlegfőösszeg – legalább kettőt teljesítenek. Az ígéret az, hogy utána még tovább bővítik ki azt a kört.

Mindenkinek, aki céget vezet vagy tulajdonol, tudnia kell, hogy a szabályozás hamarosan sokkal többeket fog érinteni, de egyelőre nem eléggé foglalkoznak vele. A kormány és a kamara egyre aktívabban kezdte kommunikálni, hogy figyelni kell, de ott még nem tartunk, mint például Németországban, ahol már a vevők is elvárják a jobb fenntarthatóságot.

„Kimondottan dühítő az az érv, hogy az ESG-nek nincs érdemi hatása a társadalomra vagy a környezetre”

Bár fontos a belső motiváció, az ESG rendszere sokat segít abban, hogy a vállalat maga jobb legyen – vallja Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ Network fenntarthatósági tanácsadó cég ügyvezetője, az ESG top 40-et készítő csapat vezetője. Domokos László interjúja.

A nagyvállalati ügyfélkör „tulajdonképpen rendben van”, a kisebb cégeknek még jócskán szükségük lesz időre ahhoz, hogy felkészüljenek. Még ha a saját működéséről könnyedén is tudna adatokat szolgáltatni, azért az, hogy karbonlábnyomot számítson, vagy kiszámítsa, a termékeinek a felhasználása mennyire környezetterhelő, most még egy nehezebb feladat. Itt azért fontos hozzátenni, hogy valószínűleg nem egy kisbolt kell, hogy felkészüljön a jelentés összeállítására, de egy pár milliárd forintos bevételű, több tucat dolgozót foglalkoztató cég elég komolyan készülhet arra, hogy hamarosan rá is kiterjesztik az új szabályt.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.