Csak meghatározott éves küszöbérték felett kell majd karbonvámot fizetniük az EU-ba importáló cégeknek. Az EU-szerte érintett vállalkozások 90 százaléka annyira kevés kibocsátásért felel, hogy nem éri meg őket is terhelni a karbonszivárgás megakadályozását célzó tarifával. A karbonvám megfizetésére továbbra is kötelezett nagyobbak is kapnak könnyítést.
A jelenlegi hazai ár nagyjából harmadával emelkedhet a dízelolaj ára a következő években, csak a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibővítése nyomán. Az épületfűtésre használt fosszilis energiahordozókra is érvényes lesz a rendszer, jelentősen drágul majd a szén is.
Már harmadik hete, hogy elindult az uniós karbonvám próbaidőszaka, ám továbbra is anomáliák kísérik ezt az intézkedést, amellyel megakadályoznák a szén-dioxid-intenzív ipari tevékenység harmadik országba települését, vagyis a karbonszivárgást. Ugyan fizetni még évekig nem kell a karbonvámot, adminisztrálni már igen. Ez viszont, úgy tűnik, nem csak a számos érintett vállalkozást, de az illetékes hivatalokat is felkészületlenül érte, a kormány is csak pár napja bocsátotta társadalmi egyeztetésre a hazai végrehajtásáról szóló törvény tervezetét.
A fogyasztói árakra és a globális fémkereskedelemre is jelentős hatással lesz az EU új karbonvámja. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorodása pedig lemaradásuk miatt a magyar kibocsátókat is igen hátrányosan érintheti.
Az uniós törvényhozás olyan javaslatokat fogadott el, amelyek nagymértékben járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez. Egy kivételével a Fidesz is támogatta ezeket.
A kormányfő szerint a fő felelősség Frans Timmermanst, az Európai Bizottság e témáért felelős alelnökét terheli, mert "rossz számításokat végzett, és az EU lakossága most extra árat fizet".
A magyar kormány 2,5 millió db CO2 kvótát adott el az elmúlt napokban, amiből mintegy 4,5 milliárd forintnyi karbonforint bevétele származik. Ebből mintegy 1,8millárd forintot panelfelújítási projektekbe kell forgatnia.
