A hivatalos magyar kormányzati energiapolitika szerint Magyarország felett nem fúj a szél. Nos, a valóságban éppen az van, hogy az egész EU arra jutott, hogy éppen ilyen erőművekből kell a legtöbbet építeni.
Ha a döntés pusztán politikai, akkor hiába, hogy Francois Hollande elnöki kampányának tavaly fontos része volt a francia atomstop, akár 2020 után is megmaradhat a nukleáris energiatermelésben a gallok kontientális erőfölénye. Az ügy gazdasági vonzata viszont az, hogy ezesetben az évtized végéig a ma működő 58 reaktorból 22-t le kellene állítani, és újjá kellene építeni, és ez horrorisztikus árakat eredményezhet. Párizs ezért egyelőre csak 3 évre szaladt biztosan előre.
London megkötötte az új atomerőművi blokkok építésére szóló szerződését, 2023-tól lehet új reaktora is, de ezzel a terebélyesedő brit energiaár-vita csak újabb szintre lépett.
Bécsben egy hétig Közép-Európa volt a központi téma, mert a régióban összességében jó befektetésnek számít a szélenergia. Mindneki ott volt, csak Magyarországot nem képviselte senki. Igazából nem is volna mit, mivel szélenergiában évek óta annyira egyhelyben állunk, hogy a lengyelektől, a románoktól és bolgároktól is leszakadtunk. A mi szintünk Laos és Surinami lett.
Hat éve rendületlenül nő a kontinensen a szélerőművek száma, az összkapacitás pedig a közelmúltban elérte a száz gigawattos szintet. Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) átváltotta, mennyi is ez.
A parlament utolsó ülésnapján elfogadta a jövő évi költségvetés főszámait, mi pedig megszereztük, hogy mit kérhet Brüsszel a kormánytól a hitelért cserébe. Kiderült az is, hogy Matolcsy György akkor megy nyaralni, amikor az IMF képviselői Magyarországra látogatnak, és hogy elővigyázatossági hitel helyett csak készenlétit kaphatunk. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU tagországok közül a megújuló energiatermelés arányának a növelésében Magyarországnak a legrosszabbak a mutatói, és ez már Brüsszelből is világosan látszik. Ha továbbra is ezt a forgatókönyvet írjuk tovább, akkor azt a keveset sem tudjuk teljesíteni, amit az Unió felé 2020-ig vállaltunk. Az Európai Szélenergia Társaság (European Wind Energy Association, EWEA) vezető koordinátorát, Pierre Tardieu-t kérdeztük, aki egy workshopra érkezett Budapestre.
A következő másfél évtizedben a szél - fújjon az tengeri vagy szárazföldi telepítésű szélturbinát - fontosabb energiaforrássá válik, válhat Európa számára, mint a szén és a gáz.
A tengeri szélenergia-termelés új erőre kapott, és az első félévben rekordot döntve ismét a németeket ültette Európa trónjára. Az iparági szövetség szerint akinek nincs világos terve 2030-ig, az lényegében elveszett.
Tavaly, összesen 418 tengeri szélturbinát állítottak rendszerbe Európában. A közel 1600 MW új kapacitás harmaddal több, amit 2012-ben mértek.
Egy éve Oroszország és Ukrajna társaságában azt mondhattuk magunkról, hogy csak nekünk nem fontos a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökségben való tagság. Most, a paksi orosz megállapodás után a tagfelvételünket kértünk.
A képlet egyszerűnek tűnik: nagyobb teljesítmény, kisebb súly, tökéletesített gyártási és installációs folyamatok. Az így elérhetővé váló költségcsökkentés azonban még a szélerőművek gyártásában sem megy egyik napról a másikra. De 2020-ra igen.
Már piaci termékként mutatták be Österildben a 4 MW-os szélturbina prototipusát. 130 méter a rotor átmérője.
