Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Ha a döntés pusztán politikai, akkor hiába, hogy Francois Hollande elnöki kampányának tavaly fontos része volt a francia atomstop, akár 2020 után is megmaradhat a nukleáris energiatermelésben a gallok kontientális erőfölénye. Az ügy gazdasági vonzata viszont az, hogy ezesetben az évtized végéig a ma működő 58 reaktorból 22-t le kellene állítani, és újjá kellene építeni, és ez horrorisztikus árakat eredményezhet. Párizs ezért egyelőre csak 3 évre szaladt biztosan előre.
Miközben a francia államfő, Francois Hollande tavalyi választási ígéretei közt előkelő helyen állt hogy Franciaország 2025-re a teljes energiatermelésében ötven százalékra csökkenti a nukleáris energia részarányát, ennek manapság alig van nyoma. Az ugyan eldőlt, hogy az 1978 óta működő fessenheimi reaktorokat 3 éven belül leállítják, de a francia kormány nem készül további atomerőmű bezárásra. Ezt Arnaud Montebourg ipari miniszter mondta a napokban a Bloombergnek, rámutatva, hogy a francia áramszükségletnek több mint 75 százalékát továbbra is abban az 58 reaktor állítják elő, amellyel a francia állami felügyelet alatt dolgozó mammutcég, az EDF továbbra is a világ legnagyobb atomerőmű-üzemeltetője maradhat.
Montebourg most azt hangoztatta, hogy az atomenergia a francia iparnak olyan versenyelőnyt jelent, amiről nem szabad lemondani. Ezt a véleményt osztják az atomenergiainfó szerint orosz szakértők is. Van, aki szerint az ma működő francia atomerőművek nemcsak hogy viszonylag olcsó termelnek Franciaországnak energiát, de a jelentős áram exporttal bevételhez is juttatják az államkasszát. Alekszandr Ignatyuk, az Energokapital befektetőtársaság elemzési igazgatója szerint a versenyelőny elvesztése következtében sok piac bezárulna a francia termékek előtt, de arra is felhívják a szakemberek a figyelmet, hogy Hollande elnök választási ígéretének betartását az alternatív, megújuló energiaforrások használatának nehézségei is akadályozzák.
Az érem másik oldala azonban éppen az, hogy az atomenergia a franciák számára sem olcsóbb, mint a szóba jöhető alternatívái. Tavaly nyáron megjelent e kérdésben a francia állami számvevőszék jelentése, mely a közel 500 oldalán taglalva a kérdést arra hutott, mivel az állam most is támogatja a nukleáris termelést, a helyzet az elkövetkező évtizedben csak még tovább romlik majd. A Le Figaro korábban pedig azt írta, hogy a fukushimai katasztrófa következtében megszigorított biztonsági intézkedések hatására eleve 54 euró/MWh közeli egységárra növekszik a korábbi, 42 eurós egységáron számolható termelési költség. Ennél azonban jóval komolyabb problámát jelent, hogy 2020-tól óriási beruházásokra lesz Franciaországnak szüksége, mert 2020-ra a ma működő 58 reaktorból 22-nek lejár az életciklusa, és azokat be kell zárni. Ha a franciák valóban a nukleáris energiára voksolnak, akkor új erőműveket kell építeniük, ami az "olcsó atomerőművi áram" mítoszát oszlatja majd el
Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) számításai szerint a franciákból ez az energetikai harapófogó kikényszerítheti majd a 100 euró/MWh határ átlépését is. Ez már lényegesen drágább terlemői árszint, mint amennyi a prognózisok szerint akár a szárazföldi szélenergia termelésé (58 euró/MWh), akár a tengerié (75 euró/MWh) lesz. Mindeközben éppen az EDF projektcégének hosszú tárgyalások végén sikerült szerződést aláírniuk az Egyesült Királyságban arról, hogy 92,5 font/MW (nagyjából 105-107 eurós) kötelező átvételi áron 35 évig értékesítik majd a csak 2023-ra megépítendő Hinkley Point-i új reaktorok áramát.
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Mit mutatnak a kutatási adatok? Kell aggódni a munkahelyek elvesztése miatt?
Változásokat jelentettek be a Demján Sándor Tőkeprogramhoz kapcsolódó Demján Sándor Tanácsadási Voucher Programban.
A cégértékelés egy bonyolult, összetett folyamat, vannak azonban széles körben elfogadott értékelési módszerek, amelyek erre alkalmazhatók.
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök is a pénteki alaszkai orosz-amerikai csúcs után tartott sajtótájékoztatón, ám részleteket egyikük sem árult el. Trump viszont már Vlagyimirnek hívja a „nagyszerű politikusnak” nevezett orosz vezetőt.
A szakemberek érdeklődve figyelték, miként viselkedik az amerikai és orosz elnök a tárgyalásuk előtt.