Szabó M. István
Szabó M. István

A hivatalos magyar kormányzati energiapolitika szerint Magyarország felett nem fúj a szél. Nos, a valóságban éppen az van, hogy az egész EU arra jutott, hogy éppen ilyen erőművekből kell a legtöbbet építeni.

A múlt szombaton megjelent (jelek szerint az utolsó) Népszabadságban olvadható volt egy interjú Csepreghy Nándorral, aki miniszterhelyettesként a hazai szélenergia-hasznosítással kapcsolatban azt közölte: "a kormány úgy látja, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben". A hivatalos kormányzati policynek tekinthető kinyilatkozással kapcsolatban volna itt egy érv (csak a miheztartás végett):

Az EWEA (European Wind Energy Association – Európai Szélenergia Szövetség) adatai szerint ma a szárazföldi szélenergia a legolcsóbb zöldenergia-technológia Európában. Amellett, hogy éves szinten már 67 milliárd euró értékű energiát termelnek meg a szélturbinák, 255 ezer munkahelyet is jelentenek, és a szélfarmok "terméke" folyamatosan csökkenő költségek mellett termelődik, így az európai energiamixben az aránya folyamatosan emelkedik. Tavaly Európában az összes új erőmű 44 százaléka ezt az energiatermelési technológiát gyarapította, és a prognózisok szerint az irány olyan biztos, hogy a mostani, a fogyasztói mixben biztosított 11 százalékot 2030-ra 25 százalék fölé fogja repíteni – így az EU villamosenergia-szükségletének egyik gernicét a szélerőművek adják majd.

A tényt, hogy a szélenergiában úgy befektetési, mint ellátásbiztonsági, innovációs és környezetvédelmi értelemben is van az országoknak keresni valója, rajtunk kívül mára szinte mindenki felismerte. A világ szeles kapacitása csak 2015-ben 31,5 Paksi Atomerőmű mérettel (63 GW) bővült. Az így, összesen 433 GW kapacitással megtermelt áramot a szél a világban.
A legnagyobb méretű beruházások évek óta Kínában zajlanak, ahol a tavalyi 31 GW plusszal újabb lépést tettek a 2020-ra kitűzött 250 GW-os cél eléréséhez. Úgy is, hogy az ázsiai ország a „100-as táblát” csak 2014 végén hagyta el.

Megdöbbentő vállalást tett Kína

Van úgy, hogy az ötéves tervből is kiolvashatók konkrétan a mára is vonatkozó törvényszerűségek és követendő irányok. Legalább is ezt bizonyítja a nemrég bejelentett 13. kínai ötéves tervben szereplő drasztikus CO2-csökkentési cél, illetve az abból következő brutális szélenergia kapacitás növelés, amit az idei évre (is) belengettek. A tavalyi ígéreten már túljutottak - megcsinálták.

E téren az Európai Uniónak sincs szégyellnivalója: tavaly a tagországok összesen 12,8 GW bővülést produkáltak; a szélenergia aránya a dán termelésben meghaladta a 42 százalékot, de Portugáliában és Írországban is átlépte a húszat. Hozzájuk hasonlóan Spanyolország (19,6%), Németország (14,7%) és az Egyesült Királyság (10%) is nagyobb részben a tengeri (off-shore) platformokra támaszkodik, a világ változásáról sokat elárul, hogy az on-shore erősödésének köszönhetően Románia 2006 óta több mint 2900 MW szélenergiát csatornázott be a hálózati rendszerébe. Bulgária 14 MW-ról 690 fölé tudta emelni a tétet, Lengyelország a 150-es szintről jutott az 5000 MW-on is túlra.

Magyarország viszont – Csepreghy mondandójából látható – marad továbra is fekete lyuk a térképen.

Széllel szemben pisilne Orbán az új paksi erőművel

Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot. A Paks II. projekt kommunikációja az "évszázad üzlete" titulustól mára a lényegesen szerényebben hangzó "kapacitásfenntartás"-ig szelídült a kormányzati kommunikációban.

Idehaza az elsők közt épült szélerőmű Ostffyasszonyfa határában. A Pannónia Ring melletti 78 méteres tornyot 2006-ban építették, a tetején azóta is egy 0,6 megawattos generátor dolgozik, így évente 300 háztartás áramszükségletét képes megtermelni. Tíz éve a településen tervből is, osztrák, német és magyar befektetői potenciálból is több volt az egyszeri építkezésnél. Végül mégis csak ez az egy torony maradt.

A szélturbina építését jegyző osztrák ImWind egyik vezetőjéhez, a grófi családból származó Johannes Trauttmansdorffhoz mára több mint 470 MW-nyi szeles erőműépítés kapcsolódik. Győr közelében is évekig próbált engedélyeket szerezni, ám miután 2010-ben ráunt a meddő várakozásra, az országhatártól néhány kilométerre, az osztrák oldalon épített meg két, egyenként több mint 40 toronyból álló szélfarmot. A térségben mért szélintenzitási adatok alapján mindkettő épülhetett volna a határ innenső oldalán is.

A magyarok és a szélfarmok: fújhatják

Nincs rá épeszű magyarázat, miért akarja ellehetetleníteni a szélerőműveket a magyar kormány. Hacsak az nem, hogy a baráti gyártók helyzetbe hozása a távlati cél.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hónapokig nem volt médiaengedélye, de csak most szűnik meg a szombathelyi propagandalap

Hónapokig nem volt médiaengedélye, de csak most szűnik meg a szombathelyi propagandalap

Renzi bemutatta új pártját, melynek neve: Italia Viva

Renzi bemutatta új pártját, melynek neve: Italia Viva

Megvizsgálták 52 túlsúlyos ember tüdejét, az eredmény sok mindent megmagyaráz

Megvizsgálták 52 túlsúlyos ember tüdejét, az eredmény sok mindent megmagyaráz

Sok a kontár szaki egy új felmérés szerint

Sok a kontár szaki egy új felmérés szerint

Először repült megállás nélkül egy gép New Yorkból Sydneybe

Először repült megállás nélkül egy gép New Yorkból Sydneybe

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf

Több mint egy hónapja tűnt el Sopronban a 12 éves Kristóf