Az Energiaklub szerint az, ami a Paks II. környezeti hatástanulmánya körül történik, nem egyszerű mulasztás, pláne, hogy a hiányosságok és ellentmondások június óta ismertek. Onnan tudják, hogy éppen ők hívták fel rájuk a figyelmet.
A kormányzat annyira biztos benne, hogy a Paks II. beruházás zöld utat kap Brüsszelben – és így gőzerővel megkezdődhet a projektcég felpumpálása –, hogy tendert írtak ki mintegy ezer céges mobiltelefon és a hozzájuk tartozó szolgáltatási csomag beszerzésére.
Az Energiaklub és a Greenpeace fellebbezést nyújtott be Paks II környezetvédelmi engedélye ellen, mert az ennek alapjául szolgáló hatástanulmánnyal bajok vannak. Ezért a szervezetek szerint felelőtlenség a megalapozatlan környezeti hatásvizsgálat alapján kiadni az engedélyt.
Nagy a titkolózás az Energiaklubnál egy norvég alapos projekt ügyében tartott NAV-os házkutatás után, de az oslói kormány már figyeli, mi zajlik.
Bejelentés nélküli házkutatást folytatott ma a civilszervezetnél az adóhatóság. Elvitték az egyik nemzetközi támogatású projekt iratait, szerződéseit és más, a programmal kapcsolatos iratokat arra hivatkozva, de azt nem közölték, hogy az eljárás tárgya és célja számunkra micsoda.
Kiszámolták az Energiaklubban, hogyan védik az éghajlatot a római-parti fák. Oxigén-ezertonnák következnek!
Tegnap kiadta az illetékes kormányhivatal az engedélyt, de azt az Energiaklub és a Greenpeace is megfellebbezte, így az egyelőre nem használható fel a beruházás tényleges megkezdéséhez.
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: Áder János október 2-ra kiírta a kvótanépszavazást; Mészáros Lőrinc megpróbálta megmagyarázni, honnan van neki 700 milliós adriai villája; Molnár Gyuláról kiderült, hogy igen bizonytalan elképzelései vannak arról, miként menjen tovább az MSZP; utolsó figyelmeztetést kapnak a Windosws-használók, Mourinho belevégott a manchesteri munkába.
A magyar energiapolitika egyik legfőbb baja ma az, hogy a rövid távú haszonszerzésre törekvő politikusok félnek a hosszú távú megoldásoktól. Az energiahatékonysági projekteknél is megelégednek azzal, hogy adnak félmilliárd forintot hűtőgépcserére, mert akkor szerintük már zöld mázzal lekenhető a költségvetés. Az Energiaklub élén szerzett tapasztalatait most uniós szinten kamatoztató Ámon Adát kérdeztük.
Ausztriában egy komplett, megépített atomerőművet nem kapcsoltak be, miután társadalmi nyomásra a politikusok is belátták, hogy 100 százalékos biztonság nem létezik. A Paks II. építési projekt azonban számos más sebből is vérzik, és a sorsa szakmai és biztonságtechnikai szempontból nagyon bizonytalan fázisba került. Ezeket vették sorra és "lajstormba" az Energiaklub "Paksról komolyan” című rendezvénysorozatának legújabb alkalmával, hétfőn.
Az Energiaklub az idén is díjazta a legfenntarthatóbb önkormányzatokat, melyek összesen 3600 MWh megújuló energiával gazdagították az országot, miközben 3500 tonna szén-dioxidtól mentesítették a környezetet. A 2015/2016-os "szezon" fenntartató települési versenyein szerepelők nagy szolgálatot tettek az országnak is: mintegy ötezer háztartás éves áramfogyasztásának terhét vették le az erőművek és hálózatok válláról.
Akár van állami támogatás a paksi atomerőmű építési beruházásban, akár nem, azt nem Aszódi Attila fogja megmondani. De még csak nem is a kormány, hanem a vizsgálatot elindító európai uniós szervezet. Ezt mindenek előtt érdemes tisztázni - írták meg a civilek
A szervezetek szerint a Párizsban tartott klímacsúcson aláírt dokumentum arra nem ad garanciákat, hogy a célkitűzéseket el is érjük, ezért még nagyobb felelősség hárul az egyes kormányokra. Azt, hogy Magyarország mit tehet a tisztább és biztonságosabb jövőért, közös nyilatkozatban foglalta össze az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a WWF.
Másodfokon is pert nyert az Energiaklub a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) szemben. Az ítélet jogerős: nyilvánosságra kell hozni a Paks II Zrt. felvásárlásáról szóló szerződést.
Vizsgálatot indított a paksi bővítés szerződései ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A 2014 végén megkötött szerződéseket a Miniszterelnökség titkosította.
Az MVM Paks II. Zrt. által készített, az új paksi atomerőműről készített környezeti hatástanulmány az Energiaklub szerint számos kulcskérdést nem tisztáz, többször megalapozatlan, illetve elavult és hibás nézetekre hivatkozva teszi állításait
Az Energiaklub és a Greenpeace közleményt adott ki a tegnap kiszivárgott kormányzati elképzelésről, mely szerint a Paksi Atomerőmű évente a nukleáris alapba fizetett pénzére igényt tartana a költségvetés – annak ellenére, hogy az így gyűlő összeget a jogszabályok és az EU-s irányelvek is a '30-as években leállítandó atomerőmű leszerelésére irányozzák elő. A közleményt eredeti formájában közöljük.
A közel-keleti migrációs válság idei begyűrűzése Magyarországra rámutat arra is, hogy a menekültkrízis kialakulásában az éghajlatváltozás is jelentős szerepet játszott, játszik – ezt erősítették meg az Energiaklub és a Frierdich Ebert Stiftung által október 27-én szervezett „Migráció és klímaváltozás – régen, ma és holnap” című szakmai konferencia előadói.
Tizenhárom szervezet írta alá azt a nyílt levelet, melyben a területileg illetékes baranyai kormányhivataltól az építeni tervezett új paksi atomerőművi blokkok környezeti hatásvizsgálatáról több közmeghallgatást kérnek. Mint írják: "amellett, hogy a teljes lakosságot érintő, országos jelentőségű ügyről van szó, a környezeti hatásvizsgálat az egyetlen eljárás, ahol az állampolgári részvétel lehetősége valamilyen formában biztosított".
Meghallgatást tartott pénteken Genfben az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága a paksi bővítésről az Energiaklub és a Greenpeace beadványa alapján, amely szerint a kormány megsértette az egyezményt a beruházáshoz kapcsolódó közérdekű információk eltitkolásával.
