Szabó M. István
Szabó M. István

A magyar energiapolitika egyik legfőbb baja ma az, hogy a rövid távú haszonszerzésre törekvő politikusok félnek a hosszú távú megoldásoktól. Az energiahatékonysági projekteknél is megelégednek azzal, hogy adnak félmilliárd forintot hűtőgépcserére, mert akkor szerintük már zöld mázzal lekenhető a költségvetés. Az Energiaklub élén szerzett tapasztalatait most uniós szinten kamatoztató Ámon Adát kérdeztük.

hvg.hu: A tíz legbefolyásosabb magyarországi női közéleti vezető közé tartozott. Tavaly júniusig, amikor Berlinbe költözött, összenőtt a neve az Energiaklubbal. Mit tudott átvinni mindebből oda?

Ámon Ada: Az E3G – Third Generation Environmentalism, vagyis Harmadik Generációs Környezetvédelem –, ahol dolgozom, egy think tank szervezet. Nagyon hasonló alapelveken, logikával és koncepcióval dolgozik, mint az Energiaklub Magyarországon, csak európai uniós fókusszal, de globális szintéren teszi ezt. Így leginkább az változott, hogy más szinten jelenek meg energiás-klímás szakértőként. Berlinből az EU szakpolitikát vagyok hivatott átlátni és befolyásolni, illetve a G20-ra összpontosító projekteken kezdtem dolgozni.

Ámon Ada
©

hvg.hu: Több mint 20 év után váltott. Amikor elhagyta az Energiaklubot, még tartott a norvég alapokból részesülő civilek elleni eljárás. Az volt az utolsó csepp a pohárban?

Á. A.: Addig a pontig maradtam itthon, amíg a vegzálás tartott. Nem akartam úgy távozni, hogy nem rendezzük ezt a problémát. A kormányzati támadás nem lepett meg, az inkább, hogy ennyire átlátszó és kisstílű módon ezt egy ideig ennyire eredményesen lehet mutogatni. Azóta látjuk – a Brexit rá a legújabb példa – hogy buta és ostoba üzeneteket is jól el lehet juttatni a választókhoz. Nagy tanulság ez a civil szervezeteknek.

A váltást azonban már évek óta fontolgattam. Soknak éreztem azt a megterhelést, amit a végén igazgatóként cipelnem kellett – pláne egy olyan társadalmi és politikai közegben, amely finoman fogalmazva sem nevezhető túl támogatónak.

Hat cég végzi el az energiahatékonyságra ösztönzés állami teendőit

Szemléletformáló, országos szakmai rendezvénysorozatot indít a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazatban tevékenykedő hat vállalattal.

hvg.hu: Megértőbb lett-e a mindenkori magyar kormányok zöldenergiás politikája iránt most, hogy más tagországok lapjaiba is mélyen belelát?

Á. A.: Engedékenyebb vagy megértőbb sem vagyok. A helyzet, ha nagyon leegyszerűsítem, az, hogy a magyar emberek nem érdemlik meg, hogy így bánjanak velük. Úgy értem, hogy a politikai döntéshozók hosszú ideje gyakorlatilag a víz alá nyomják az emberek fejét azt ismételgetve, hogy ezzel a legjobb megoldást kínálják – ahelyett, hogy hagynák őket klíma-, vagy energiapolitikai témában körülnézni a világban. Nagy biztonsággal meg tudom mondani, hogy az energiaárak, a családok lakóhelyeinek energetikai modernizációja, az energiabiztonság, a különböző komfortfokozatok elérése, a munkahelyteremtés, a modernizáció, az innováció kérdéskörben – vagyis mindenben, ami energiapolitika – az, ami ma az országban zajlik, káros.

hvg.hu: Ez nem most, Orbánék alatt romlott el. Mi magyarázza a kormányzati impotenciát?

Á. A.: Nagyon mélyen elültetett félelem van a magyar – de az összes kelet-európai országban hatalmon lévő – politikai elit lelkében. Ez a félelem a tudatlanságból táplálkozik, és makacsul kitart amellett, hogy a zöld ügyek drágák. Meggyőződésük, hogy ezek olyan hosszú távon hoznak csak eredményeket, amelyekből ők már nem tudnának politikai tőkét kovácsolni, mert nem érnek be a politikai karrierjük alatt. Ez persze butaság, pláne azzal összevetve, hogy egy atomerőművet lényegesen tovább tart felépíteni. Az is igaz azonban, hogy nagyobb benne a potenciál pártfinanszírozási és korrupciós szempontból is.

©

Más baj is van. A politikusok a szovjet érából megörökölt módon, uralni akarják a terepet. Ők akarják megmondani, hogy itt ez épüljön, ott meg az. Ők akarnak tervezni, és nem bíznák rá a döntést az energiapiacra. Pedig az energiapiac az EU-ban és a világban ugyanazt az utat járja be, mint anno a telefonnal: régen volt a vezetékes telefon, fentről megszabták, hogy ki kaphat vonalat, és ki álljon be a sorba érte, most meg mindenkinek mobilja van, és saját maga dönt, hogy kinél és mennyiért használja. A fogyasztó kezébe adták a döntés lehetőségét, mégsem dőlt össze a világ.

Az európai energetikában elérkeztünk a billenési pontra. Németországban akkora lett a megújulók részaránya a teljes energiatermelésben, hogy ez az árakban is kezd meghatározóvá válni. Ez a billenés jön a villamos energia felvétele és disztribúciója szempontjából is. Mert ha jelentősen csökken egy-egy ház energiaigénye, akkor a lakók megfontolják, megéri-e az alig használt gázvezeték rendelkezésre állásáért kisebb vagyont fizetni évente – vagy a kérdést helyben is képesek megválaszolni.

Attól függetlenül megtörténik mindez, hogy L. Simon László, Aszódi Attila, Orbán Viktor, Kósa Lajos vagy akár Gyurcsány Ferenc mit gondol és mit mond. Ennélfogva számomra az a kérdés, hogy a magyar kormány meddig tartja még vissza ennek a fejlődésnek a „bejövetelét”, megérkezését Magyarországra. Mert minél inkább hátráltatja, annál kevésbé fogja tudni kontrollálni, ha a folyamat beindul. Nagyon sokba fog kerülni, hogyha utólag kell majd alkalmazkodni az új világhoz, csak azért, mert ma azt sem akarjuk-tudjuk megismerni, hogy mihez kellene igazodni.

hvg.hu: Úgy kell ezt érteni, hogy legalább azt tudni kellene, most mihez képest csinálunk mi mást? Hogy a Paks II. 12 milliárd eurójához képest tudni kellene, hogy mennyi mindent lehetne például épületenergetikai vagy energiahatékonysági, megújuló energiát felhasználó termelőegységek kérdésében megtenni?

Á. A.: Igen, sok más mellett például ezt is tudni kellene. Meg azt is, hogy ha az oroszok csak nukleáris reaktorépítésre adnak hitelt, akkor más mennyi hitelt adna akár másfajta, az energetikai fejlődésünket segítő projektekre.

Az a baj, hogy a mindenkori hatalom rendre addig jut, hogy a zöldenergia támogatásából valahogy saját pénzt is ki kell csikarnia. Azt gondolják, hogy lúzerség volna, ha éppen ebből nem húznának hasznot. Ez a tőkefelhalmozási aspektus nem magyar jelenség, mert az egész régióban ez a jellemző hozzáállás. De az is nagyrészt a kormányok bűne, hogy a régióban e témákban az átlagember tájékozottsága feltűnően elmarad a nyugatabbra élőkétől. Azért riasztó ez, mert úgy nehéz segíteni, ha meg sem értik, hogy mi volna az ő érdekük valójában, és mire kellene felkészülniük, felkészülnünk.

hvg.hu: Mondok három számot, vetítsük ezt Magyarországra! 2050, 80:20.

Á. A.: Ez azt az EU-s vállalást jelzi, amely az 1990-es bázisévhez viszonyítva 80 százalékkal kisebb szén-dioxid-kibocsátási szintet jelölt ki célul. Ez Magyarország számára is reálisan megvalósítható terv lehetne akkor is, ha az aktuális arányszám publikálását évek óta elsumákolják. Az Energiaklubban korábban modelleztük, hogyan lehet paksi atom nélküli megoldást találni.

hvg.hu: Megírtuk, hogy a skótok a 80-ból már 46 százaknál járnak.

Á. A.: Skócia sok tekintetben hozzánk hasonló utat járt be az utóbbi évtizedekben. Ott is sokat nyomott latba az ipari szerkezetátalakítás, és az, hogy a melegebb telekhez kisebb energiaigény társul. De a skótok az elsők Európában, ahol infrastrukturális prioritásként kezelik az energiahatékonyságot. Ez az állami méretben kontrollált módon és előre tervezett ütemezéssel épületek energiahatékonysági fejlesztését jelenti, és azt eredményezi majd, hogy egy, a mainál sokkal alacsonyabb szintű energiaszükségletre fog Skócia beállni. Meg azt is jelenti, hogy a csökkenés úgy történhet meg, hogy abból a teljes energiaszektor képes tervezetten, együttműködve kivenni a részét.

©

hvg.hu: Nálunk milyen változást hozna, ha infrastruktúraként kezelnék az energiahatékonyságot?

Á. A.: A politikusok most úgy tekintenek az energiahatékonysági projektekre, hogy egy kis zöld mázzal le lehet festeni vele a költségvetést, mert ismét adnak félmilliárd forintot hűtőgépcserére. Ennyivel most a dolog ki van pipálva. De ha mondjuk évi 50 milliárd forintot a magyar költségvetés minden évben, rendszeresen, jól tervezhető módon betolna az energiahatékonysági piacra, és azt például 30-33 százalékos támogatási intenzitással odatenné a projektek mellé (amit egyébként így EU-s pénzből is finanszírozni lehetne) akkor az gyorsan, nagyon látványos változásokat eredményezne. Nem csak a modernebb lakások száma emelkedne ugrásszerűen, de egy ilyen rendszer gyorsan öngerjesztővé is válhatna. Miközben egyre pozitívabban zárna a költségvetés felé (adók, járulékok, áfa, munkahelyteremtés stb.), és nőne az energiabiztonság is.

Az is igaz azonban, hogy nálunk kialakult ezügyben egy róka fogta csuka helyzet. A szektorban Európában vagy a világban sikeresen működő cégek ma nem gondolják azt, hogy ebben a kérdésben nekik lépniük kellene. Márpedig, ha nem tesznek erőfeszítéseket arra, hogy a szakpolitika átalakuljon, és hogy támogatólag álljon hozzá azokhoz az új technológiákhoz, amiket ők hozhatnának az országba, akkor semmi nem fog megváltozni.

hvg.hu: Arra céloz, hogy a GE – ami szereti magát a legnagyobb szélenergiás és energiahatékonysági beruházóként és építőként láttatni – hibás azért, mert az amerikai alelnöke felajánlkozott Orbán Viktornál 1,5 milliárd euró erejéig mint Paks II. „hazai” beszállítója? Vagy a világ legnagyobb szélturbinagyártója, a Siemens, aminek egyébként tényleg szuper, magyar szélturbina-építő szakemberei dolgoznak világszerte, szintén hibás, mert beismerte, hogy turbinát azért még szállítana az új magyar atomerőműbe, még ha a világban azt is hirdeti magáról, hogy kiszállt a nukleáris iparból?

Á. A.: Arról beszélek, hogy ahelyett, hogy ezek a nagy, és komoly meggyőző erővel rendelkező tőkés társaságok abba az irányba tolnák a kormányzati érdeklődést, ami számukra és az országnak, az itt élő embereknek is hosszú távon fontos lenne, bőszen kilincselnek és ajánlkoznak Magyarország zsákutcába fordulásához. Persze, nincs felhatalmazásom, hogy számon kérjem őket ezért, mert végül is az irány kijelölése nem is az ő feladatuk. De azt gondolom, hogy Magyarországon, egy ma nem létező piacon csak ezek a tőkeerős cégek tudnak megszerveződni, és csak ők tudnák fenntartani azt a szakpolitikai diskurzust, ami nemcsak hogy naprakész, de folyamatosan támpontokat képes adni akár a kormányzatnak is ahhoz, hogy miként lehetne erre a kérdésre jobb válaszokat adni.

Széllel szemben pisilne Orbán az új paksi erőművel

Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Ha megmutatjuk, mivel jobb a Wi-Fi 6, otthonra is akar majd belőle

Ha megmutatjuk, mivel jobb a Wi-Fi 6, otthonra is akar majd belőle

Mészáros Lőrinc egy fél disznót ad minden dolgozójának a Mátrai Erőműben

Mészáros Lőrinc egy fél disznót ad minden dolgozójának a Mátrai Erőműben

Büszkélkednek az oroszok: már csak a GDP 20 százalékát adja a feketegazdaság

Büszkélkednek az oroszok: már csak a GDP 20 százalékát adja a feketegazdaság

OK, kell a gyerek, de lehet valami egészen más is Orbánék hétpontos tervében

OK, kell a gyerek, de lehet valami egészen más is Orbánék hétpontos tervében

Az egyik online szállásfoglalónál vizsgálódik a GVH

Az egyik online szállásfoglalónál vizsgálódik a GVH

Halálos karambol Vác és Verőce között

Halálos karambol Vác és Verőce között