Az MSZP szerint a 2011. évi büdzsé nem költségvetés, hanem bűvészkedés a számokkal; az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják.
A párt módosítaná a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényeket; az előterjesztést Kósa Lajos, Tarlós István és Kovács Zoltán jegyzi.
A helyszínen kiszabható szabálysértési bírság felső határát a jelenlegi 20 ezer forintról 100 ezer forintra emelné a Fidesz.
Lázár János módosító javaslatával kapcsolatosan Orbán Viktor is megszólalt, és egyértelművé tette az álláspontját, hogy kiáll a módosítás mellett. A képernyőkön feltűnt a köztársasági elnök is, aki burkoltan, de szintén támogatta a miniszterelnök érveit. De a választópolgárnak milyen kérdésekre kellene válaszolnia, ha véleményt akar formálni a történtekről?
Az LMP szerint a jövő évi költségvetés szombaton bejelentett fő irányai rövid időn belül a harmadik csapást mérik a magyar középosztályra és munkavállalókra.
Az előző ciklus "tisztázatlan ügyeit" vizsgálná a Heves Megyei Önkormányzat. A szocialisták tiltakoznak az elnevezés ellen.
Kedves Pista: ha már láttad a Fidesz igazi karakterét 2002-ben, miért szavaztál rájuk 2010-ben is? – vonja kérdőre egykori albérleti szobatársát, Elek Istvánt Debreczeni József közíró.
A Fidesz nem nagyon érti meg, hogy a Lázár János féle lépéssel nem kevés szavazót, támogatót veszthet el, még akkor sem, ha a konkrét ügy csak néhány embert érint - olvasható a Konzervatórium blogon.
Az utóbbi napokban általános véleménnyé vált, hogy az Alkotmánybíróság jogkörét szűkítő döntés összekovácsolhatja és hitelesítheti az ellenzéket. A Political Capital elemzője, Krekó Péter szerint ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg.
Csaknem két nap telt el Lázár János törvényjavaslatának elkészítése és benyújtása óta. De mik lehetnek a törvényjavaslat forgatókönyvei? Török Gábor politológus három nyitott kérdést lát.
Már június elején beharangozta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, hogy „bizonyos gazdasági alkotmányossági szabályok felfüggesztésére is sor kerülhet átmenetileg”. Az akkori elképzeléseket most valósítja meg a párt a Népszava cikke szerint.
Az MTI által megkérdezett politikai elemzők szerint az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésére tett fideszes javaslat összekovácsolhatja az ellenzéki erőket.
Alkotmánytalan köztársaság címmel írt Stumpf András cikket a Fidesz-közeli Heti Válasz online kiadásába, amelyben erőteljesen támadja az Alkotmánybíróság döntését semmibe vevő, az Alkotmányt kényére-kedvére változtatgató politikát.
„Kiveszitek az ellenzék, illetve az állampolgárok kezéből a kormányhatalom ellenőrzésének két újabb eszközét is, mivelhogy egyenesen kioperáljátok az alkotmányos rendszerből azt a két fegyvert, a népszavazásét és az alkotmánybírósági kontrollét, amelynek ellenzékben a Horn-korszakban is, az elmúlt nyolc évben is oly sokat köszönhettünk” – írja nyílt levelében Elek István.
Voltak előjelei annak, hogy a kormány inkább saját döntéseihez akarja igazítani a jogszabályokat, nem pedig fordítva, de az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálására tett fideszes javaslatnak ezek az "akciók" a nyomába sem értek.
A Jobbik szerint a Fidesz hatalmas rést ütött a jogállam falán az Alkotmánybíróság hatásköreit szűkítő Lázár-féle javaslatokkal.
Múlt héten Gulyás Gergelynek, az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökének nyilatkozata szalmalángra lobbantotta a határon túli magyarok választójogának ügyét. Milyen megfontolások motiválhatják a Fideszt, ha kidolgozza az új szisztéma részleteit?
A Fidesz korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit, miután a testület megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvényt. Lövétei István alkotmányjogász szerint ha nem tartjuk tiszteletben, akkor megszűnik a jogállam.
Gyurcsány Ferenc a blogján arról ír, hogy a Fidesz "disznóságát a parlamentben nem lehet megfékezni".
A szegedi Fidesz megvonta volna Botka László polgármesteri jogait. Nem gyakorolhatott volna tulajdonosi jogköröket az önkormányzati cégekben, munkáltatói jogokat a városi cégek vezetői felett, sőt még fel sem szólalhatott volna a közgyűlésben.
