Az Alkotmánybíróság „totális szétbombázása” vette kezdetét, és egyre nyilvánvalóbb, hogy a Fidesz más típusú demokratikus berendezkedést kíván, ahol nincsenek fékek és ellensúlyok, mert az nem „korszerű" – nyilatkozta Fleck Zoltán jogszociológus a Népszabadságnak annak kapcsán, hogy a Fidesz korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit. Lövétei István alkotmányjogász a Magyar Televízióban a jogállamiság megszűnésére figyelmeztetett kedden este, Török Gábor pedig – aki szerint ugyan az Ab hatáskörének megnyirbálása még nem jelenti a jogállam végét – azt írta blogján, hogy „azért kár folyamatosan farkast kiáltani, mert nem fogjuk elhinni, ha tényleg közel jár…” A Fidesz-javaslat szakértők szerint egyértelműen az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél megtarthatóságát szolgálja, ugyanis ha a bevételnövelő intézkedéseket, illetve a magánnyugdíjpénztári befizetések állami kasszába való átcsatornázását az Ab megsemmisíti, kétséges lehet a 2010-es 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalék alatti cél elérése.
Miközben az Alkotmánybíróság jogköreinek szűkítése valóban rendkívüli, annak igenis voltak előjelei, hogy a kormány inkább a saját döntéseihez igazítja a „játékszabályokat” és nem fordítva.
Júliusban például a Fidesz saját politikusuk, Borkai Zsolt országgyűlési képviselő és győri polgármester miatt változtatta meg az egyik alkotmánymódosító javaslatát. A Fidesz eredetileg azt javasolta, módosítsák úgy az alaptörvényt, hogy a rendvédelmi szervek dolgozói a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő öt éven át nem lehetnének polgármester- és képviselőjelöltek. A módosítás mögött feltehetőleg az a szándék húzódott meg, hogy a Jobbikhoz akkoriban jobban kötődtek rendvédelmi dolgozók – a radikális párt hivatalosan az egyik rendőrszakszervezettel is együttműködött. (Az együttműködést azóta felbontották.)
Csakhogy amikor az alaptörvény-módosító javaslatot az Országgyűlés honvédelmi bizottsága tárgyalta, kiderült, az „nem jó” a kormánypárt számára, mivel ha elfogadják, akkor Borkai Zsolt nem indulhatott volna az októberi önkormányzati választásokon, 2006-ban ugyanis még hivatásos honvéd volt. A Fidesz ekkor villámgyorsan visszavonta az ötéves indítványt, és benyújtott egy újabbat, amiben a tiltás már csak három évre korlátozódott. Így született meg a „Lex Borkai”, amire az ellenzék „személyre szabott alaptörvényként” tekintett.
Hasonló huszárvágással oldotta meg a Fidesz azt is, hogy az Országos Rádió-és Televízió Testület (ORTT) utódjának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának ne kelljen felmondania a Neo FM rádióval kötött szerződést.
Történt ugyanis, hogy júliusban a Fővárosi Ítélőtábla kimondta: az ORTT törvénytelenül járt el, amikor nem zárta ki az FM1, illetve az Advenio nevű pályázókat alaki hibák miatt a Sláger, illetve a Danubius Rádió tavaly ősszel lejáró frekvenciájára kiírt pályázatból. A két céget az ORTT nemcsak engedte versenyezni a bíróság által már jogerősen kimondott alaki érvénytelenség ellenére, de végül tavaly októberben az FM1-et, illetve az Adveniót nyilvánította győztesnek. Végül a Danubius frekvenciáját a Class FM néven rádiót indító Advenio kapta, míg a Slágerét a Neo FM néven működő FM1 konzorcium.
Igen ám, de a törvényhozás az ORTT segítségére sietetett, és egy módosító javaslattal a Neo és Class FM jogszerű működését biztosító pontot rejtettek el a médiatörvényben, közvetlenül a zárószavazás előtt. A végül elfogadott módosítás szerint csak a műsorszolgáltató által elkövetett jogsértés esetén kellene felbontani a műsorszolgáltatási szerződést, csakhogy ez esetben az ORTT sértett törvényt, így az új rádiók „megmenekülhettek”. Az új törvényt pedig visszamenőleges hatállyal szavazták meg és ez ellen csak a jobbikos Novák Előd emelte fel a szavát.
Ekkor az MSZP nem verte a tamtamot és Gyurcsány Ferenc sem akart utcára vonulni, talán nem véletlenül: tavaly októberben a Fidesz a szocialisták által delegált tagokkal karöltve hirdette ki az utólag törvénytelennek ítélt pályázat győzteseit. Más kérdés, hogy a Slágert képviselő ügyvédek a törvénymódosítás után információnk szerint nemzetközi bírósághoz fordultak, s ha megnyerik a pert, milliárdos kártérítést varrhatnak az állam nyakába.
Persze az előbbi példák korántsem hasonlíthatók ahhoz, amikor a Fidesz – az emberekre hivatkozva – már az alkotmányos kereteken, a „fékek és egyensúlyok” rendszerén változtat radikálisan, ahogy ezt tenné az Alkotmánybírósággal. 1989 óta szinte minden évben módosították az alkotmányt, de az 1990-es kiigazítás után soha nem nyúltak hozzá az alapstruktúrához. Ahogy Miklósi Zoltán filozófus mondta még májusban a Magyar Narancsnak adott interjújában, „az alkotmánymódosítás akkor csap át alkotmányozásba, ha érinti az alkotmányos alapszerkezetet, azokat az intézményeket, amelyek biztosítják, hogy mindenki részt vehessen a kollektív döntésekben, illetve befolyásolhassa azokat”.
Márpedig azzal, hogy a Fidesz az Alkotmánybíróság jogköreibe is „belepiszkált”, elkezdte az alkotmányozást. Ám mivel a kétharmados többséggel bármikor módosíthatja is az alaptörvényt kénye-kedve szerint (legyen az akár a régi, akár az új alaptörvény), egyúttal feleslegessé is teheti azt.
