Még pörög a magyar gazdaság
Az első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az egész év nem lesz vélhetően ilyen szép, lassulás kezdődik elemzők szerint, de jövőre még így is 2 százalék feletti bővülés valószínű.
Az első negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az egész év nem lesz vélhetően ilyen szép, lassulás kezdődik elemzők szerint, de jövőre még így is 2 százalék feletti bővülés valószínű.
Javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett Közép- Kelet- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmánya (REI) szerint .
2,5 százalékról 3,1 százalékra emelte gazdasági növekedési prognózisát a kormány.
Boldogít-e a pénz – ezen vitáznak neves közgazdászok már évtizedek óta. Van, aki azt állítja, hiába a gazdasági növekedés, az anyagi jóléttől nem leszünk boldogabbak. Sőt, a sok pénzzel csak a baj van. Mások amellett kardoskodnak, hogy a gazdagságban keresendő a boldogság kulcsa.
Elkészült a soros IMF-felülvizsgálat összefoglalója, miután a Nemzetközi Valutaalap képviselői a közelmúltban egyeztettek a magyar kormánnyal. Az IMF pozitívan értékeli a tavalyi gazdasági növekedést és a jelentős folyó fizetési mérlegtöbbletet, amelynek eredményeként csökkent Magyarország sérülékenysége. Javítottak a GDP-előrejelzésen is. A növekvő állami szerepvállalás – például a bevásárlás a bankszektorban – azonban már aggasztja a szakértőket.
A külső adósság 2009 első negyedévében volt a csúcson, több mint 60 százalékon, most a GDP-hez mérten 33 százalék közelébe csökkent.
Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 76,9 százaléka volt a múlt év végén, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban – erősítette meg a pénzügyi számlák adatai alapján kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Külön-külön kevéssé, de egyben akár jó terep is lehet a tőke számára a sokáig egy helyben toporgó régió. A szakértők azt azért hozzáteszik, hogy Magyarországon a kormányzat a törvénykezés segítségével hoz kedvezőbb helyzetbe cégeket és cégcsoportokat.
A GDP arányában egész Európában Magyarországon költenek messze a legtöbbet filmgyártásra. Az NMHH közölte: 2010 óta évente átlagban 250 film készült Magyarországon.
Tavaly 3,6 százalékkal, azaz még az előzetesen közölt 3,5 százalékosnál is nagyobb mértékben nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző évihez képest - jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
Ferge Zsuzsa szociológus egy interjúban azt mondta, neki az alapjövedelem ötlete tetszik a legjobban, és hogy gazdaságilag megvalósítható lenne a szociális minimum biztosítása Magyarországon, csak a kormány nem ezt tűzte ki célul.
Több mint 1400 milliárd forinttal nőtt az állam adóssága 2014-ben, a jegybank tavaly év végi adatai szerint összesen több mint 24,5 ezermilliárd forinttal tartozik a magyar állam. Ez több mint háromnegyede, egészen pontosan 77,3 százaléka annak, amit tavaly megtermelt az ország. Ugyanezen a szinten voltunk 2013 végén is, nem teljesült a miniszterelnök célkitűzése, hogy minden évben csökkenjen az adósságunk.
Meglepően kedvezőnek értékelték a KSH által közzétett IV. negyedéves GDP-adatot az MTI által megkérdezett elemzők, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy ilyen nagymértékű utolsó negyedéves GDP-növekedésre legutóbb 2006-ban volt példa.
A várakozások feletti gazdasági növekedés megalapozhatja az idei várakozások pár hónapon belüli felfelé módosítását, főleg, ha beruházások, a fogyasztás és a beruházások növekedése tartani tudja a 2014-es tempót. Az tavalyi adatok alapján Varga Mihály úgy látja, hogy a magyar gazdaság egyre stabilabb és egyre immunisabb a külső környezet változásaira. Miniszteri értékelés.
A magyar gazdaság 3,5 százalékkal bővült 2014-ben a nyers és a kiigazított adatok szerint egyaránt, míg a tavalyi utolsó negyedévben 3,4 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest – közölte első becslését a Központi Statisztikai Hivatal pénteken.
A bruttó hazai termék (GDP) tavalyi utolsó negyedéves, valamint éves alakulásáról közöl ma adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.
Az európai népesség északnyugati irányba migrál a kontinensen belül, legalábbis ez derül ki egy friss kutatás eredményeiből. A Bloomberg és a London School of Economics LSE Cities kiadványa szépen bemutatja, hogy bármennyire is nagyobb a gazdasági növekedés az EU keleti felén, az emberek innen inkább a 28 tagú blokk központja felé migrálnak.
Megjelent az OECD Út a növekedéshez kiadványa, melyben a szervezet tagállamaira lebontva is fogalmaznak meg ajánlásokat. Magyarországot illetően a szervezet megállapítja, hogy szükség lenne az alacsonyabb jövedelműek adóékének szűkítésére, a piaci verseny szabadabbá tételére, a közműdíjak piaci árazására, illetve a különböző szektorok szakértőivel, szereplőivel való kötelező egyeztetésre. Az OECD emellett egy grafikonon is szépen bemutatja, mennyire nem zárkózik fel hazánk a tehetősebb államokhoz. Az NGM az építő jellegű megjegyzéseket tudomásul veszi, ám az ajánlások egy része a minisztérium szerint azonban nem veszi figyelembe a magyar gazdaságpolitika sajátosságait.
A januári infláció és a 2014. negyedik negyedévi bruttó hazai termék (GDP) adata lesz piaci szempontból meghatározó a jövő héten, emellett itthon is elindul a gyorsjelentési szezon, a legnagyobb tőzsdei vállalatok közül elsőként a Richter közöl gazdálkodási adatokat a tavalyi negyedik negyedévről.
A rákos megbetegedések kezelésére évente mintegy 160 milliárd forintot fordítanak, ez a GDP körülbelül fél százalékát teszi ki. Ma van a rák elleni küzdelem világnapja.