Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Külön-külön kevéssé, de egyben akár jó terep is lehet a tőke számára a sokáig egy helyben toporgó régió. A szakértők azt azért hozzáteszik, hogy Magyarországon a kormányzat a törvénykezés segítségével hoz kedvezőbb helyzetbe cégeket és cégcsoportokat.
A kelet-közép-európai gazdaságok növekedése egyre inkább a kkv-knak köszönhető, a mértéke pedig a későbbiekben is meghaladja majd az eurozóna növekedését – derül ki a TMF Group megbízásából az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített átfogó elemzésből. Az “Üzleti kockázatok és lehetőségek Közép- és Kelet-Európában” címet viselő tanulmány megállapította, hogy az üzleti környezet jelentősen javult a kis- és középvállalatok (kkv) számára a régió számos országában, legfőképpen Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. Az elemzés szerint a kkv-k haszonélvezői a különböző befektetésösztönző programoknak, a bővülő finanszírozási lehetőségeknek és az adókedvezményeknek.
A tanulmány megállapítja, hogy a régióban egyre népszerűbb a gyártási folyamatok és a szolgáltatások kiszervezése a közeli országokba, az úgynevezett “nearshoring”, elsősorban Lengyelországba. A start-up vállalkozások főként Szlovákiára és Lengyelországra jellemzőek, a szolgáltató központok pedig az olyan országok számára jelentenek jó lehetőséget, mint Magyarország és Lengyelország.
Ugyanakkor a régió gazdasági szereplőinek számos nehézséggel is szembesülniük kell. Ezek közül a tanulmány olyan pontokat emel ki, mint a túlzott bürokrácia és a szektoriális adóztatás. Továbbra is problémát jelent a közbeszerzésekhez kapcsolódó bürokrácia a régió több országában. Az alacsony társasági adókulcsok ellenére a térség országainak továbbra is átfogó adóreformokra lenne szüksége. A jelentés külön felhívja a figyelmet a kiszámíthatatlan jogszabályalkotásra, azon belül is a szektor-specifikus különadók problémájára.
A TMF Group megbízásából készült tanulmány Magyarországra vonatkozó része pozitívumként említi, hogy a kormány kontroll alatt tartja a költségvetési hiányt, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezt részben a különadók kivetése révén tudta elérni. A különadók kapcsán a tanulmány hangsúlyozza: egyes adók azt a célt szolgálják, hogy konkrét vállalatokat hozzanak kedvező, vagy éppen hátrányos helyzetbe.
A jelentés további pozitívumként emeli ki az alacsony társasági adót, valamint a kormánynak azon tervét, hogy egységesítse a társasági adót, amely várhatóan az alacsonyabb, 10 százalékos adókulcshoz esik majd közelebb. A szerzők szerint a devizahitelek rendezése után új fejezet nyílhat a bankok számára Magyarországon, amelyek a jövőben több hitelt adhatnak a kkv-knak, továbbá a hitelterhektől megszabaduló lakosság a többletbevételeket fogyasztásra költheti, ami lökést adhat a gazdasági növekedésnek.
Egy másik tanulmány, amelyet a CEEMEA Business Group készített a TMF Group megbízásából, Dél-kelet Európát is a figyelmébe ajánlja azoknak a multinacionális vállalatvezetőknek, akik növekedési lehetőségek után kutatnak szerte a világban. A 20 millió lakosú déli régió (Bulgária, Horvátország, Szerbia és Szlovénia), amely eddig lemaradt a gazdasági növekedésben, most jóval kedvezőbb lehetőségeket tartogat. Azok a vállalatok, amelyek itt terjeszkednek általában stabil gazdasági növekedéssel, és a nyugat-európainál alacsonyabb társasági adókulcsokkal találkoznak. Ezek a cégek bővülő piacokat prognosztizálnak, sőt, Bulgáriát és Szerbiát a tíz legmagasabb organikus növekedést produkáló országok közé várják 2015-ben.
Daniel Thorniley a CEEMEA Business Group hozzáfűzte: “Miközben Európa és a globális piacok alulteljesítettek 2013 és 2015 között, Kelet- és Közép-Európa központi régiója látványos növekedésbe kezdett. Az eurozónában tapasztalható “mini rally-nak”, és a bankok javuló hitelezésének köszönhetően a fogyasztók is többet költöttek. A gazdasági mutatók hullámzása is alábbhagyott az utóbbi hónapokban. A gyengélkedő piacok helyett új növekedési potenciált kereső vállalatok szemében a régió vonzó célponttá vált. Ha a régió piacait egy csoportként kezelik, akkor a különböző piacok és vásárlói szegmensek már vonzó piacszerzési lehetőséget jelentenek a befektetők számára. Ezidáig – Romániát kivéve – Dél-kelet Európa kimaradt ebből a folyamatból, mára azonban már ebben a régióban is érzékelhetőek a gazdasági növekedés és az üzleti élet aktivizálódásának jelei.”
Juraj Gerzeni, az EMEA régió vezetője a TMF Group elmondta: “Néhány kemény esztendő után Közép- és Kelet-Európában pozitív trend indult el a nemzetközi vállalatok számára. Ugyanakkor a bonyolult beszámolási és adózási rendszerek, valamint a gyorsan változó jogszabályok és a kevésbé transzparens üzleti közeg miatt még hosszú az út a tartós és jelentős gazdasági felemelkedésig. Míg Közép-Európa és Románia pozitív számokat produkál, addig Dél-Kelet Európa lemaradt a növekedésben.
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos kedvezményes kamatozású termék érhető el a Széchenyi Kártya Programban, illetve az EXIM Magyarországnál.
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és a termelékenység javítását – a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Később biciklivel, motorral, vonattal és gyalog folytatja az ország bejárását.
Az orosz elnök úgy véli, hogy országa gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedésnek ellenálljon.