szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Közép- és Dél-Kelet-Európa kilenc vizsgált országa – köztük Magyarország – a gyenge euró és az olcsó kőolaj legfőbb haszonélvezője. Külön-külön kevéssé, de egyben akár jó terep is lehet a tőke számára a sokáig egy helyben toporgó régió. A szakértők azt azért hozzáteszik, hogy Magyarországon a kormányzat a törvénykezés segítségével hoz kedvezőbb helyzetbe cégeket és cégcsoportokat.

A kelet-közép-európai gazdaságok növekedése egyre inkább a kkv-knak köszönhető, a mértéke pedig a későbbiekben is meghaladja majd az eurozóna növekedését – derül ki a TMF Group megbízásából az Economist Intelligence Unit (EIU) által készített átfogó elemzésből. Az “Üzleti kockázatok és lehetőségek Közép- és Kelet-Európában” címet viselő tanulmány megállapította, hogy az üzleti környezet jelentősen javult a kis- és középvállalatok (kkv) számára a régió számos országában, legfőképpen Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában. Az elemzés szerint a kkv-k haszonélvezői a különböző befektetésösztönző programoknak, a bővülő finanszírozási lehetőségeknek és az adókedvezményeknek.

A tanulmány megállapítja, hogy a régióban egyre népszerűbb a gyártási folyamatok és a szolgáltatások kiszervezése a közeli országokba, az úgynevezett “nearshoring”, elsősorban Lengyelországba. A start-up vállalkozások főként Szlovákiára és Lengyelországra jellemzőek, a szolgáltató központok pedig az olyan országok számára jelentenek jó lehetőséget, mint Magyarország és Lengyelország.

Ugyanakkor a régió gazdasági szereplőinek számos nehézséggel is szembesülniük kell. Ezek közül a tanulmány olyan pontokat emel ki, mint a túlzott bürokrácia és a szektoriális adóztatás. Továbbra is problémát jelent a közbeszerzésekhez kapcsolódó bürokrácia a régió több országában. Az alacsony társasági adókulcsok ellenére a térség országainak továbbra is átfogó adóreformokra lenne szüksége. A jelentés külön felhívja a figyelmet a kiszámíthatatlan jogszabályalkotásra, azon belül is a szektor-specifikus különadók problémájára.

A TMF Group megbízásából készült tanulmány Magyarországra vonatkozó része pozitívumként említi, hogy a kormány kontroll alatt tartja a költségvetési hiányt, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ezt részben a különadók kivetése révén tudta elérni. A különadók kapcsán a tanulmány hangsúlyozza: egyes adók azt a célt szolgálják, hogy konkrét vállalatokat hozzanak kedvező, vagy éppen hátrányos helyzetbe.

A jelentés további pozitívumként emeli ki az alacsony társasági adót, valamint a kormánynak azon tervét, hogy egységesítse a társasági adót, amely várhatóan az alacsonyabb, 10 százalékos adókulcshoz esik majd közelebb. A szerzők szerint a devizahitelek rendezése után új fejezet nyílhat a bankok számára Magyarországon, amelyek a jövőben több hitelt adhatnak a kkv-knak, továbbá a hitelterhektől megszabaduló lakosság a többletbevételeket fogyasztásra költheti, ami lökést adhat a gazdasági növekedésnek.

Egy másik tanulmány, amelyet a CEEMEA Business Group készített a TMF Group megbízásából, Dél-kelet Európát is a figyelmébe ajánlja azoknak a multinacionális vállalatvezetőknek, akik növekedési lehetőségek után kutatnak szerte a világban. A 20 millió lakosú déli régió (Bulgária, Horvátország, Szerbia és Szlovénia), amely eddig lemaradt a gazdasági növekedésben, most jóval kedvezőbb lehetőségeket tartogat. Azok a vállalatok, amelyek itt terjeszkednek általában stabil gazdasági növekedéssel, és a nyugat-európainál alacsonyabb társasági adókulcsokkal találkoznak. Ezek a cégek bővülő piacokat prognosztizálnak, sőt, Bulgáriát és Szerbiát a tíz legmagasabb organikus növekedést produkáló országok közé várják 2015-ben.

Daniel Thorniley a CEEMEA Business Group hozzáfűzte: “Miközben Európa és a globális piacok alulteljesítettek 2013 és 2015 között, Kelet- és Közép-Európa központi régiója látványos növekedésbe kezdett. Az eurozónában tapasztalható “mini rally-nak”, és a bankok javuló hitelezésének köszönhetően a fogyasztók is többet költöttek. A gazdasági mutatók hullámzása is alábbhagyott az utóbbi hónapokban. A gyengélkedő piacok helyett új növekedési potenciált kereső vállalatok szemében a régió vonzó célponttá vált. Ha a régió piacait egy csoportként kezelik, akkor a különböző piacok és vásárlói szegmensek már vonzó piacszerzési lehetőséget jelentenek a befektetők számára. Ezidáig – Romániát kivéve – Dél-kelet Európa kimaradt ebből a folyamatból, mára azonban már ebben a régióban is érzékelhetőek a gazdasági növekedés és az üzleti élet aktivizálódásának jelei.”

Juraj Gerzeni, az EMEA régió vezetője a TMF Group elmondta: “Néhány kemény esztendő után Közép- és Kelet-Európában pozitív trend indult el a nemzetközi vállalatok számára. Ugyanakkor a bonyolult beszámolási és adózási rendszerek, valamint a gyorsan változó jogszabályok és a kevésbé transzparens üzleti közeg miatt még hosszú az út a tartós és jelentős gazdasági felemelkedésig. Míg Közép-Európa és Románia pozitív számokat produkál, addig Dél-Kelet Európa lemaradt a növekedésben.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!