Magyarország élőben volt a CNBC-n
Budapestről jelentkezett be élő adásba a CNBC riportere, aki Katona Zsolttal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával beszélgetett. A vezérigazgató a magyar gazdasági adatokat kommentálta.
Budapestről jelentkezett be élő adásba a CNBC riportere, aki Katona Zsolttal, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójával beszélgetett. A vezérigazgató a magyar gazdasági adatokat kommentálta.
A jövő héten megjelenő hazai makrogazdasági adatok közül a harmadik negyedéves GDP részletes bontása és az októberi ipari termelési statisztika tarthat számot a befektetők érdeklődésére.
Az idei év utolsó negyedévében már lassabban bővülhet a magyar gazdaság, mint az év korábbi részében – írta a Világgazdaság a csütörtöki számában.
A vasárnapi nyitvatartás betiltásáról szóló, benyújtott törvénytervezet a kereskedők, a munkavállalók és a családok szempontjából egyaránt diszkriminatív – közölte a Magar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ). A tervezet a dolgozók tömegeit zárná el a munkavégzés és a jövedelemszerzés lehetőségétől, másokat viszont akár kiemelkedően kivételezett helyzetbe is hozhat. A vásárlók magánéletébe pedig durván beavatkozna azzal, hogy korlátozza vásárlási lehetőségeiket.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 83 százalékát tette ki 2014 harmadik negyedévének végén, 2 százalékponttal kevesebbet az előző negyedévinél – közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Az elemzők várakozását túlszárnyalva 3,2 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte első gyorsbecslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
A Központi Statisztikai Hivatal ma teszi közzé a harmadik negyedéves becsült GDP-adatot.
A következő két évben valószínűtlen a világgazdaság növekedési ütemének jelentősebb élénkülése, elsősorban a kínai gazdaság lassulása és az euróövezet növekedésgátló szerkezeti problémái miatt – jósolta hétfőn Londonban ismertetett negyedéves globális előrejelzésében a Moody's Investors Service.
A müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint tovább romlanak a német gazdaság kilátásai, a hazai össztermék (GDP) az idén csak egy százalék körüli ütemben bővül.
Magyarországon az idei 3 százalékos GDP növekedés után 2015-ben csak 2 százalékos emelkedést prognosztizált a Businesseurope legfrissebb előrejelzése; az Európai Unió számos tagországában ugyanakkor javulnak a növekedési kilátások jövőre.
Az Európai Bizottság kedden közzétette őszi gazdasági előrejelzését a magyar gazdaságról. A GDP idén 3,2 százalékkal nőhet, jövőre viszont 2,5 százalékra lassulhat a gazdaság növekedése. A munkanélküliség 8 százalék alatt stabilizálódhat, az infláció pedig 2016 környékére 3 százalékra kúszhat fel. A költségvetési deficit 2016-ra 2,5 százalékra mérséklődhet. A magas devizaadósság miatt viszont a forintárfolyam érzékenyen reagálhat a nagy jegybankok monetáris szigorítására, a gyenge külső kereslet pedig alacsonyabb növekedést és inflációt hozhat. Az orosz-ukrán válság esetleges elmélyülése viszont súlyos károkat okozhat Magyarországnak.
Ha már Kelet és Nyugat közötti libikókázás, akkor összeszedtünk pár olyan gazdasági, társadalmi mutatót, amelyben összehasonlítjuk Magyarország értékeit más közép-európai, illetve közép-ázsiai posztszovjet országok eredményeivel. Közép-Európa sokkal, de sokkal jobb hely a közép-ázsiai országoknál. Minden tekintetben.
Azzal a gondolattal jobb, ha a fiatalok, de még a most negyvenesek is megbarátkoznak, hogy elég kevés nyugdíjra számíthat majd az államtól az, aki 20-30 év múlva nyugdíjba megy és nem volt akár csak átlagos bejelentett fizetése. Hihetetlen probléma lehet már 2040-re az időskori szegénység, erre valamit ki kell találni. Egy mindenkinek járó minimumnyugdíj segíthetne ezen. Gondolná, hogy a 40 ezer forintos alapnyugdíjnak már örülni kell? Az alapnyugdíj koncepciójában ugyanakkor komoly buktatók is vannak, de elvetni azért sem tanácsos, mert lehetne ezzel a minden bizonnyal erőteljesen jelentkező polarizálódást tompítani.
Hatalmas biznisz körvonalazódik az Egyesült Államok és az Európai Unió – benne Magyarország – között. Ha minden jól megy, akkor év végére véglegesíthetik a két blokk között szabadkereskedelmi megállapodást – ez rövidítve TTIP névre hallgat –, ezzel pedig 1995, a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) létrehozása óta nem látott kereskedelmi megállapodást hoznának tető alá. De mit jelent mindez az átlagpolgároknak? Olcsóbb lesz mondjuk az élelmiszer, a kisvállalkozásokat pedig tönkrevágják?
Mind az eurózónában, mind az Európai Unió egészében csökkent tavaly a GDP-arányos költségvetési deficit, az államadósság ugyanakkor mindkét övezetben növekedett - közölte kedden az Eurostat.
Magyarországon legyen a legnagyobb az ipar részesedése a nemzeti össztermékből az unióban - ezt a célt tűzte ki maga elé a kormány.
Kósa Lajos Fidesz-alelnök szerint a "magyar jogszabályok tengere egy kicsit dagályos", ezért csökkenteni kell a bürokráciát. Ezáltal szerinte a GDP mintegy 5 százalékát megspórolhatnák – ez 1500 milliárd forintnak felel meg.
Mármint vásárlóerő-paritáson alapuló GDP-ben. De nominálisan számolva még messze a kínai trónra lépés.
Brüsszeli intő, a bankszektor átrendezése, takarékoskodó KSH, megugró GDP, mobilpiacra settenkedő DIGI, reklámadós csavar és szelfiző Hernádi. Putyinék pedig Magyarországot is befenyítenék. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) előrejelzése szerint az államadósság az idén a vártnál alacsonyabb, a GDP 76,9 százaléka lehet, a GDP 3,1 százalékkal nő, és tartható a GDP-arányos 2,9 százalékos hiánycél.