Az Eurasia Group nevű globális pénzügyi-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének elemzése felidézi, hogy az elmúlt hetekben a valutaunió több vezető tisztviselője is elengedhetetlen fontosságúnak nevezte a további finanszírozási segítség szempontjából az újabb görögországi megszorító intézkedések parlamenti elfogadását.
A görög parlament szerdán délelőtt szavazhat arról az újabb, 28,4 milliárd eurós kiigazító csomagról, amely a feltétele a korábban elfogadott mentőhitel esedékes, 12 milliárd eurós részlete folyósításának, valamint alapja lehet egy esetleges új mentőprogram kidolgozásának. Az Európai Tanács elnöke szerint a szavazás kulcsfontosságú a görög emberek, az euróövezet és az egész világ szempontjából. Eközben a rendőröket kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták meg csuklyás fiatalok Athénban; a rendőrség könnygázt vetett be.
Görögországban kedden 48 órás általános sztrájk kezdődött, tiltakozásul a kormány új, 28 milliárd eurós megszorító csomagja ellen, amelyet várhatóan a héten hagy jóvá az ország parlamentje. Athénban több ezren tüntetnek, a rendőrség könnygázzal próbálja visszaszorítani a demonstrálókat.
Kedden emelkedéssel indíthatnak a fontosabb nyugat-európai tőzsdeindexek követve az ázsiai növekedést.
A cseh köztársasági elnök szerint mindenki előtt világos, hogy a kölcsönt a görögök nem tudják visszafizetni.
Bár az európai politikusok igyekszenek nyugtatni a piacokat, hogy megmentik Görögországot, s ezzel az eurózónát is, egyre kevesebben hiszik el, hogy tényleg elkerülhető a görög csőd.
A görög adósságválság, az ország csekély gazdasági súlya miatt nem sodorja veszélybe a teljes eurózónát Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója szerint.
A német pénzügyminiszter bízik benne, hogy a magánhitelezők is részt vesznek a Görögország számára kidolgozandó második mentőakcióban. Azt várja, hogy a magánhitelezők az euróövezeti pénzügyminiszterek július 3-i értekezletére közlik önkéntes hozzájárulásuk pontos számait.
A Görögországnak nyújtandó második mentőhitel nagyjából akkora lehet, mint a 110 milliárd euró összegű első csomag - mondta Jeórjiosz Papandreu, Görögország miniszterelnöke pénteken az európai kormányfők két napos brüsszeli tanácskozásán.
A magánbefektetők önkéntes részvétele az új görög mentőcsomagban akár a válság újabb drámai szakaszát eredményezheti, aminek rendkívül negatív hatása lehet Görögországra és más államokra - mondta az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja Jürgen Stark a német napilap Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban.
A görög idegenforgalomban egyáltalán nincs jele a válságnak: német hírportálok szerint kétszámjegyű a növekedés a beutazó turizmusban. Ezzel szemben a belpolitikai zavargások során megtépázott Egyiptomba és Tunéziába kevesebben utaznak.
Az egy hónappal korábban bemutatott intézkedéseknél komolyabb megszorításokat tartalmaz az az öt éves költségvetési kiigazítási program, amelyről csütörtök késő este állapodott meg a görög kormány nemzetközi hitelezőivel.
Csütörtök este a brüsszeli csúcson az EU-vezetők megegyeztek, hogy újabb mentőövet dobnak az államcsőddel veszélyeztetett Görögországnak, feltéve, ha Athén újabb megszorításokat hagy jóvá - közölte a BBC. Az újabb mentőcsomag értéke a várakozások szerint 120 milliárd eurós is lehet.
Görögország pénzügyminisztere, Evangelosz Venizelosz újabb megszorításokat jelentett be csütörtökön. A politikus azt reméli, hogy a lépések segíthetnek az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által nyújtott közös mentőcsomag feltételeinek teljesítésében, a jelenleg 5,5 milliárd euróra rúgó költségvetési rés kipótlásában.
Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság szerint az európai pénzügyi rendszer stressztesztje alapján nem feltételezhető Görögország esetleges fizetésképtelensége.
A legnagyobb görög szakszervezet 48 órás általános sztrájkot hirdetett június 28-ától, tiltakozásul a kormány új, 28 milliárd eurós megszorító csomagja ellen, amelyet várhatóan a jövő héten hagy jóvá az ország parlamentje.
A görög polgárok többségének az elkövetkező négy évben szolidaritási adót is kell majd fizetnie az új megszorító csomag egyik elemenként - jelentette az állami tévécsatorna csütörtökön.
Szerda hajnalban bizalmat szavazott az athéni parlament Papandreu miniszterelnöknek, aki a példátlan megszorító politika folytatását ígéri. Ám Matthias Kullas, a világszerte nagy tekintélynek örvendő freiburgi agytröszt, a Centrum für Europäische Politik vezető elemzője szerint Görögországot, hacsak fel nem adja az eurót, még évtizedeken át a többi európai országnak kell eltartania. Szerinte ilyen körülmények között Magyarországnak sincs sok keresnivalója az euró körül.
Az eurózónán kívüli EU-tagországokat is arra kérhetik, szálljanak be a görög gazdaság megmentésének finanszírozásába - lényegében erről szól az a javaslat, amelyről a csütörtöki és pénteki brüsszeli uniós csúcson is szó eshet. A javaslatról Orbán Viktor beszélt egy keddi tévéinterjúban.
Bizalmat szavazott a görög parlament a kormánynak, így a kabinet meghozhatja azt a rendkívül kemény megszorító intézkedéscsomagot, amely előfeltétele annak, hogy megkapja az országot sújtó mély gazdasági válság leküzdéséhez szükséges külföldi hitelcsomag 12 milliárd eurós újabb részletét.
