Milyen árat kell fizetnünk azért, ha szeretnénk a magunk uraiként ott, és akkor dolgozni, ahol és amikor csak akarunk? Valóban megéri digitális nomád életmódra váltani? És mit szólnak ehhez a munkaadók? Külföldön és Magyarországon élő, kezdő és tapasztalt digitális nomádok meséltek küzdésről és felemelő tapasztalatokról.
A szakmai alázatot és a kitartást hiányolják a leginkább a pályakezdőkből a HR-esek, miközben a fiatalok szerint éppen ezek a legfőbb értékeik. Mint kiderült, ma már a személyes kompetencia számít a legfőbb értéknek a munkaadók szerint, akik egyébként számos tekintetben merőben másképp látják a fiatalokat, mint ők saját magukat.
Vajon mit néz meg a leendő munkaadó, miután megkapta az álláskereső önéletrajzát? Természetesen az internet közösségi oldalain hagyott nyilvános bejegyzéseit. Ezek között pedig lehet olyan, ami kedvezőtlenül befolyásolja a jelentkező esélyeit. Ha a jelölt ezeket törli, nyugodtabban mehet el a március 7-8-i HVG Állásbörzére is.
Természetesen egy robotról van szó. Vera – akinek neve oroszul bizalmat, hitet jelent – már több mint kétszáz orosz vállalatnál dolgozik.
Nem árt védekeznie az álláskeresőnek, ha az interjún koncentrációképességét, illetve stressztűrését kezdi tesztelni a HR-es. Nem kell mindig mindenre azonnal válaszolni, a hidegvér, a megfontoltság és a pókerarc elengedhetetlen a sikerhez.
Számtalan kompetencia meglétét vizsgálják meg a kiválasztással foglalkozó szakemberek, amikor egy-egy új szakember felvételéről döntenek. Mire érdemes álláskeresőként mindenképp odafigyelni, ha interjúszituációba kerülünk?
Egyre gyakrabban hallani az úgynevezett stresszinterjúról: akadnak olyan HR-esek, akik szerint az álláskeresők „idegesítésével” több információhoz lehet jutni a jelentkező várható teljesítményéről. Mi a teendő, ha az álláskereső egy stresszinterjú kellős közepén találja magát?
Sokan nincsenek tisztában vele, valójában mi a HR-es feladata: feltételezik, hogy szövetségessé tehetik (a munkaadó ellen), vagy éppen szívességet kérhetnek tőle, ha szorult helyzetben vannak. Mi az, amit egy HR-es sosem fog a dolgozó orrára kötni?
Mi a legszokatlanabb dolog, amivel a felvételi beszélgetést vezető HR-esek szembesülhetnek az állásinterjún? Meddig mehetnek el a jelöltek, nem törődve azzal, mit gondolnak róluk leendő munkaadóik? Íme, a legkirívóbb esetek.
Nem egy vállalatnál tapasztalni, hogy a dolgozók körében nem világos, miért van, mit csinál pontosan a HR osztály. Sok helyen nem igazán kedvelik a HR-eseket, mondván, ők a vezetés szócsövei, soha nem lehet őket elérni. A személyügyi szakembereknek nincs könnyű dolguk, ha a dolgozóknak is meg akarnak felelni, márpedig csak akkor végzik jól a munkájukat, ha az ő érdekeiket is szem előtt tartva képviselik a munkáltatót.
Nem könnyű szóra bírni a HR-eseket, különösen, ha kényes témáról van szó. Ami nem működik jól egy vállalatnál, arról inkább nem beszélnek. Szakmai berkekben is tudják, azért hiányoznak itthon a gyakorlati, tudásmegosztó fórumok, mert a HR-esek többsége egymással szemben sem elég nyílt. Mi lehet ennek az oka?
