Vannak dolgok, amiken egyedül aligha tudunk változtatni, pedig hosszabb-rövidebb távon mindannyiunkat érintenek. Ilyen például a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése, amely kit-kit aszerint érint, hogy privilegizált vagy alárendelt csoport tagja-e.
Amikor bekerült a színészek közé, azt érezte, lábujjhegyen kell járnia az angyalok között, mert neki patája van, ami kopog: Mucsi Zoltánnal soha nem éreztettek ilyesmit a kollégái, mégis magára vette ezt a terhet. Már nem hisz abban, hogy a színházzal meg lehet változtatni a világot, de ettől még lehet hatása a közönségre.
Személyre szabott egészségügy, kellemetlen tűszúrásos vérvizsgálatok nélkül. Mesésen hangzik, nem igaz? Valószínűleg azért, mert valóban csak mese volt. Elizabeth Holmes meséje sok mindenről szól: nagyra törő álmokról, hazugságokról, megfenyegetett dolgozókról, egy karizmatikus vezetőről és a széteső valóság egyben tartásának küzdelméről.
Valójában szinte képtelenség egymáshoz hasonlítani a különböző szexpartnereket, hiszen minden helyzet és személy másmilyen. De vajon hogyan működünk mi magunk a különböző partnerekkel, különböző szituációkban?
Egy átlag magyar férfi nyitott a modern férfiszerepekre, de kevés támogatást kap – állítja Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója. Szerinte korunk férfiai nincsenek könnyű helyzetben, mert miközben szeretnék maguk mögött hagyni a múlt századi férfiszerepeket, a mélyről gyökeredző sztereotípiák hátráltatják őket. Interjú a november 19-i nemzetközi férfinap alkalmából.
Az emberek 20 százaléka tartozik a szuperérzékenyek közé, aminek köszönhetően bizonyos képességeik valóban átlagon felüliek, ám ingergazdag környezetünk komoly próbatétel elé is állítja őket és a munkaadóikat is.
Szülőként minden korábbinál jobban oda kell figyelnünk az öngondoskodásra, hiszen önmagunk elhanyagolásának következményeit a családunk is elszenvedi. A mentális és fizikai egészségünket szolgáló életmódot nehéz kialakítani, de nem lehetetlen.
Kérdések, elvárások, kinyilatkoztatások, amelyekkel a gyerektelenek és gyerekmentesek gyakran találkoznak. De vajon miből fakad, és hogyan viszonyuljunk a kérdezgetéshez?
Sokan gondolják, hogy aki túl intelligens, annak nehéz az élete.
Azt hittük, hogy jók vagyunk a saját és mások érzéseinek detektálásában, de rendre kiderül, hogy tévedtünk? Segít ez a pár jó tanács.
Ősidők óta izgat minket, miképpen élnek más emberek: szeretünk betekinteni a mindennapjaikba, pletykálkodni, sőt ítélkezni felettük. Mi ennek a lélektani háttere? És mi a különbség a hasznos és az ártalmas kíváncsiskodás között?
Az, hogy jól vagyunk, az utóbbi években szinte egyáltalán nem hangzik el. Pedig jóllétünk nem a körülményektől függ – az alábbi történetek ezt mutatják.
Normális vagy című legújabb könyvében Máté Gábor orvos talán még a szkeptikusokat is meggyőzi arról, hogy nem hiábavaló időtöltés elemezni a múltat, feltárni a mozgatórugókat, megérteni és elfogadni régvolt érzelmeket. Mindez megváltoztathatja ugyanis a jelenünket.
Az egyéni terápia létjogosultsága mellett a csoportos forma ugyanolyan hatékony, néha még előnyösebb is.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban emberi kapcsolatainkkal foglalkozunk.
Ha szeretnénk tudni, honnan jöttünk, milyen értékeket hagytak ránk idősebb családtagjaink.
Hogy miképp lát minket a partnerünk, vagy miképpen látjuk mi őt, csak kismértékben függ attól, milyenek is vagyunk mi ketten. Sokkal inkább befolyásolja az, hogy milyen a kötődési stílusunk.
Sokszor azért létesítünk kompromisszumkapcsolatokat, mert rettegünk az egyedülléttől. Ha azonban meg tudnánk szeretni ezt az állapotot, vagyis önmagunk megismerése által önmagunkat, többé nem a félelem hajszolna a választásainkba. És akkor egyedül nyugodtabbá, békésebbé, józanabbá válnánk, mint a következő párkapcsolatban.
