Hogy miképp lát minket a partnerünk, vagy miképpen látjuk mi őt, csak kismértékben függ attól, milyenek is vagyunk mi ketten. Sokkal inkább befolyásolja az, hogy milyen a kötődési stílusunk.
„Aki jobban szeret, az alulmarad, és szenvedni kénytelen” – írja Thomas Mann a Tonio Krögerben. Az írógéniusz sokak fájdalmas tapasztalatát foglalta szavakba, de ezek a tapasztalatok nem a jó kapcsolatról szólnak. Kötődési zavarokkal az ember a szerelmet szenvedésnek, a szexualitást teljesítménynek, a szeretetet üzletnek vagy manipulációnak éli meg. Pedig nem szükségszerű, hogy így legyen!
Vajon mi a szerelem mértékegysége? Az önfeláldozás? Az önfeladás? A féltés? A szenvedés? Aligha! Aki nem tudja kifejezni az érzelmeit, vagy nem bizonygatja azokat, az nem is szeret?
Az igazi szeretet nem lehet verseny, amiben a szerelmesebb fél a vesztes, nem szabad, hogy a párkapcsolat hatalmi harc legyen. Szeretni és szeretve lenni a legjobb dolog az életben. Amikor jó embernek érezzük magunkat egy kapcsolatban, akkor a másik a legjobbat hozza ki belőlünk. De hogyan kötődjünk egészségesen?
Anyám/apám modellje
Nem meglepő módon a mintákat a szüleinktől kapjuk. Az 1990-ben elhunyt John Bowlby brit pszichológus, pszichiáter szerint a kötődésnek evolúciós jelentősége van. Természetes szelekcióval jött létre, és a túlélést szolgálja. Az újszülött képtelen az önálló életre, szüksége van az anyjára, gondozójára. Az életünkre nézve az egyik legmeghatározóbb tapasztalat az elsődleges kötődés az anyánkhoz, ami mélyen bevésődik a pszichénkbe és erősen determinálja a későbbi kapcsolatainkat.
A szeretetet, figyelmet és megértést kapó babák képesek lesznek ugyanezt megélni és adni felnőtt kapcsolataikban. Az elutasító, szorongó vagy depressziós édesanya nem tud azonban biztonságos bázist teremteni és szeretetet áramoltatni a babájának. Akadályokba ütközhet a ráhangolódás a csecsemő fizikai és érzelmi szükségleteire, így a pici primer élménye önmagáról az lesz, hogy nem fontosak az igényei és nem érdemes a szeretetre.
Ez az átélés szintjén vésődik belé, és sémaként meg is erősödik az évek során. A sémák önmegerősítő módon működnek: a világ felől jövő információkat úgy szelektáljuk, hogy csak azokat fogadjuk be, amelyek alátámasztják a világról és önmagunkról alkotott belső képünket. A többit kizárjuk a tudatunkból.
A kötődési alapélményünk később minden kapcsolatunkra kiterjed, és tudattalan elvárássá válik. Vagyis, ha elutasítást, esetleg bántást kaptunk gyermekként a szüleinktől vagy nevelőinktől, akkor másoktól is erre számítunk. Így befolyásolják a párválasztásunkat az előfeltételezések, és szinte misztikus vonzalommal kapcsolódunk azokhoz, akik beteljesítik tudattalan elvárásainkat. Legyen akár pozitív, akár negatív modell a fejünkben.
Nógrádi Csilla pszichológus cikke teljes terjedelmében a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban olvasható, amelyben emberi kapcsolatainkkal foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
