Reformok kritikus tömegével lehetne pénzügyileg fenntartható és beruházásvezérelt növekedési pályára vinni a gazdaságot. Szükséges, de nem elégséges feltétel a jogállam visszaépítése. Anélkül nem lesz felzárkózás – véli Bokros Lajos, az 1995-ös stabilizációs program egyik kidolgozója.
A Mi Hazánk politikusai akcióztak hétfőn a köztéri múzeumnál, most a Demokratikus Koalíció úgy döntött, hogy rendet tesz.
A Mi Hazánk politikusai akcióztak hétfőn a köztéri múzeumnál, másnap a konkrét esetet nem említve tiltakozott a köztéri gyűjtemény kezelője.
A főváros számára kedvezőtlenül ítélt a Fővárosi Törvényszék a Horn Gyuláról elnevezett XIII. kerületi sétány ügyében. A döntés értelmében a volt miniszterelnök “pufajkás” múltja miatt nem viselheti közterület a nevét, a sétányt át kell nevezni.
Az MSZP-s politikus a magyar rendszerváltás egyik legnagyobb alakjaként méltatta Hornt.
Aki félelemben él, az azt hiszi, hogy az elit majd mindent megold helyette, ezért kell Orbánéknak folyamatosan ébren tartaniuk az emberekben a rettegést – mondja Kőszeg Ferenc civil jogvédő, az SZDSZ alapítója, 1990 és 1998 között országgyűlési képviselője, akinek Csörögnek a zászlók címmel újabb könyve jelent meg.
Aláírásgyűjtéssel állnának ki az elnevezés mellett.
Ahogyan az sejthető volt, a bíróságon folytatódik a fővárosi Horn Gyula sétány ügye. Miután a Fővárosi Közgyűlés megmakacsolta magát és szerdai döntésével megerősítette, hogy nem nevezi át a sétányt, az ezt – amúgy vitatható jogalappal – követelő kormányhivatal bejelentette: bírósághoz fordul.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a hvg.hu-nak elismerte: nem adott ki – nem is adhatott – állásfoglalást a vitatott Horn Gyula sétány elnevezésének jogszerűségéről, még ha a Fővárosi Kormányhivatal ezt is igyekszik elhitetni, és ez alapján emleget jogsértést.
A Fővárosi Kormányhivatal felszólította a fővárost, hogy változtassa meg a Horn Gyula sétány nevét. A főispán jogsértést kiált, miközben megkerülve a törvényes utat, egy nem is ebben a témában született MTA-állásfoglalást lobogtat, miszerint Horn problémás névadó. Úgy tudjuk, a főváros április végén tárgyalja a kérdést, de aligha változtatja meg a döntését, így a bíróság mondhatja ki a végső szót.
A főpolgármester-helyettes szerint Sára Botond főispánnak nincsenek olyan jogosítványai, hogy utasításokat adjon a fővárosi önkormányzatnak.
A főispán felkérte a közgyűlést a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére. A Fidesz is kifogásolta az elnevezést.
A sétány átadását komoly viták előzték meg a volt miniszterelnök pufajkás múltja miatt.
A NER-korszakban beindult átnevezési nagyüzem nem éppen átütő siker, az új elnevezések nehezen mennek át a köztudatba. Konszenzussal csak művészek és sportolók kaphatnak utcát.
Élénk közéleti vitát váltott ki, hogy elnevezhető-e Horn Gyuláról közterület Budapesten. A helyzet az, hogy ez már meg is történt, és egyelőre senki sem fordult a Fidesz 2012-es “utcanév-kommunistátlanítási” törvénye alapján állásfoglalásra hivatott Magyar Tudományos Akadémiához. A XIII. kerület kezdeményezését jóváhagyó fővárosi döntés végrehajtása elé a budapesti kormányhivatal gördíthet még akadályt.
A rosszon belül is a rosszabbik oldalon állt Horn Gyula. Vélemény.
Az alkotmányjogász azt mondja, nem lehet egy volt karhatalmistáról közterületet elnevezni.
A főpolgármester szerint a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani, és igen, volt, amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt.
Nincs parancs! címmel került mozikba Szalay Péter különleges dokumentumfilmje a Vasfüggöny lebontásáról, az új Európa megszületéséről. Megismerhetünk két alezredest, aki egy adott pillanatban olyan döntést hozott, amely később történelmi események láncolatát indította el. A magyar Bella Árpád Sopron mellett, német kollégája, Harald Jäger Berlinben. Megszólal a határon utolsóként lelőtt férfi özvegye is.
