Horn utca? A viták ellenére a közelmúlt egyre több politikusáról neveznek el közterületet

„Volt olyan pillanat, amikor a történelem rossz oldalán állt”, de az utcanévvel nemcsak egy politikai teljesítmény mellett lehet hitet tenni, hanem amellett is, hogy „a bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”.

Így védte meg Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlésnek azt a múlt heti döntését, amelynek alapján Horn Gyula nevét viselheti majd valamelyik budapesti közterület.

Egyelőre zöld az út a Horn Gyula sétánynak, hiába sok az ellenzője

Élénk közéleti vitát váltott ki, hogy elnevezhető-e Horn Gyuláról közterület Budapesten. A helyzet az, hogy ez már meg is történt, és egyelőre senki sem fordult a Fidesz 2012-es "utcanév-kommunistátlanítási" törvénye alapján állásfoglalásra hivatott Magyar Tudományos Akadémiához. A XIII. kerület kezdeményezését jóváhagyó fővárosi döntés végrehajtása elé a budapesti kormányhivatal gördíthet még akadályt.

Bár a „hol” kérdésében még nem született döntés, már az is heves politikai vita tárgya, hogy lehet-e egyáltalán utcát, teret elnevezni valakiről, aki egykor karhatalmistaként szolgálta az előző rendszert.

Horn sokak szemében jóvátette fiatalkori pufajkásságát – például a vasfüggöny lebontásában játszott szerepével vagy az MSZP miniszterelnökeként –, a kormánypártok szerint azonban ő sem kivétel az alól a 2012-es szabály alól, mely szerint nem viselheti közterület olyan ember nevét, aki a XX. századi önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. (Ezért kellett egy évtizede több száz településen lecserélni Marx, Engels mellett például Ságvári Endre, Hámán Kató vagy Fürst Sándor és más kommunista utcanévadók tábláit.)

Révész Sándor: Horn Gyula zsákutcája

A rosszon belül is a rosszabbik oldalon állt Horn Gyula. Vélemény.