Egy új tanulmány rávilágított, hogy nem elég az MI-fejlesztésekhez, ha csak a szoftverfejlesztők értenek hozzá: más munkakörökben is el kell sajátítani azt, és ehhez számos át- és továbbképzés szükséges.
Az Informatikai, Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szerint a mesterséges intelligencia és más diszruptív technológiák elterjedése jótékony hatással lesz a munkaerőpiacra, vagyis bizonyos területeken több munkaerőre lesz majd szükség. Ehhez azonban átképzésekre lesz szükség.
Egy új kutatás szerint több magyar IT-cég is arra készül, hogy visszafogja a fejlesztéseket, mert a növekvő energiaárakat már ők is megérzik.
Az IT-s szakemberhiány Magyarországon különösen problémás, a helyzeten pedig csakis valódi változásokkal lehetne javítani. Az informatikusok szövetségének van is rá ötlete, hogyan.
Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, mivel egyrészt megtörni látszik az IT-szakok iránti növekvő érdeklődés évtizedes trendje, másrészt továbbra is nagyon magas a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokat pedig egyre kevesebben végeznek – derül ki az IVSZ digitális gazdasági szövetség szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel.
A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá, az emberiség többet fog változni a következő húsz évben, mint az elmúlt háromszázban – ilyen kijelentéseket tett a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Gerd Leonhard világhírű jövőkutató, aki szerint a világ legnagyobb problémája, hogy a Facebook és a Google azt csinál az adatainkkal, amit csak akar. De azt is elmagyarázta, milyen munkákkal lehet túlélni a robotok miatti leépítéseket. Ja, és szerinte Stephen Hawkingnak sem kell hinni, amikor világvége-jóslatokat tesz.
Tavaly ők is harcosan kikeltek az internetadó kormányzati terve ellen, az internetes nemzeti konzultáció bejelentésekor azonban már Deutsch Tamás mögött ültek – hogy mára aztán becsempésszék a szakmai közbeszédbe (és az orbáni retorikába is) a digitális gazdaság fogalmát. Laufer Tamást, az IVSZ (Informatikai- Elektronikai és Távközlési Vállalkozások Szövetsége) elnökét kérdeztük arról, megérte-e „táncba menni”.
Áttörést hozhatna a piacképtelen diplomával rendelkezők helyzetén egy hatékony informatikai átképzési rendszer kialakítása a szakmai szövetség szerint.
A cégek innovációs tanácsadás igénybevételére és a nemzetközi piacra lépést támogató marketingtevékenységre használhatják az összesen 1 milliárd értékben megpályázható forrást.
Ha egy orvos egy daganatról készült felvételeket nézegeti, összehasonlítja más képekkel, simán elintézheti a kórház egész éves költségvetését, ha a netadó terhelné az adatforgalmat. A kormányzatnak technofóbiája van, és miközben szóban minden támogatást megígértek már Brüsszelnek és a telekommunikációs iparágnak a digitális Magyarország mihamarabbi elősegítése érdekében, a tettek nem errefelé mutatnak. A vállalhatatlan netadóról és az évente hiányzó tízezer képzett informatikusról is nyilatkozott a hvg.hu-nak Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.
Minden évben nő a betöltetlen informatikai álláshelyek száma, miközben egyre kevesebben választják ezt a szakirányt az egyetemeken. Pedig a területen jól teljesítők Magyarországon kereshetnék meg nyugati színvonalú bérüket, egy nyugati színvonalú munkahelyen.
A telefonadó miatt jutunk hozzá drágábban a mobilkészülékekhez – mondta az Origónak adott interjújában Laufer Tamás. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke szerint a szektorban a bizalom elveszett, és egyértelműen versenyhátrányba kerül az ország.
A kormány nem egyeztetett a távközlési ágazattal a távközlési adó emeléséről, ezért a cégek az ezt tartalmazó törvényjavaslat visszavonását sürgetik - közölte az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az MTI-vel kedden, kiemelve, hogy a kiszámíthatatlan adópolitikai környezet kedvezőtlenül befolyásolja a cégek befektetési hajlandóságát.
