Szabó M. István
Szabó M. István

Ha egy orvos egy daganatról készült felvételeket nézegeti, összehasonlítja más képekkel, simán elintézheti a kórház egész éves költségvetését, ha a netadó terhelné az adatforgalmat. A kormányzatnak technofóbiája van, és miközben szóban minden támogatást megígértek már Brüsszelnek és a telekommunikációs iparágnak a digitális Magyarország mihamarabbi elősegítése érdekében, a tettek nem errefelé mutatnak. A vállalhatatlan netadóról és az évente hiányzó tízezer képzett informatikusról is nyilatkozott a hvg.hu-nak Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke.

hvg.hu: Az internetadó bevezetésével kapcsolatban hivatalosan ott tartunk, hogy bár a miniszterelnök múlt pénteken cizellált módon, de teljes visszavonulót fújt a kormánynak, és ma is csak úgy fogalmazott, hogy szerinte nem lesz jövőre, mégis a parlament előtt továbbra is ott van a Varga Mihály által, a kormány nevében benyújtott adócsomagban a javaslat a távközlési adó kiterjesztésére. Egyelőre csak az arra sapkát tenni kívánó, Rogán Antal által beterjesztett módosító indítványt vonták vissza. A kormányfő annyit ígért, hogy a netadó nem lesz jövőre, jogtechnikai kérdés az eredeti javaslat visszavonása is. Ami fix, hogy konzultációt indít a kormány. Mi az az adószint, amit az IVSZ, illetve az infokommunikációs ágazat még el tud képzelni, el tudna viselni?

Laufer Tamás: Bármit el tudok képzelni, de ebben a kérdésben elfogadni csak azt tudom, ha az adóváltozás szintje nulla vagy az alatti, de szerintem ebből az egészből végül nem lesz semmi.

hvg.hu: Miből gondolja ezt? Hiszen az IVSZ is csak a médiából értesült arról, hogy van ilyen kormányzati elképzelés, márpedig, ha valakinek, önöknek előzetesen mégiscsak tudniuk kellett volna erről. Vagy nem?

L. T.: Mi voltunk az első szakmai szervezet, amely nagyon élesen és erősen megfogalmazta azokat a szakmai szempontokat is, amelyek alapján az internetadó bevezetése nem indokolt. Mi nem azt mondtuk, hogy nem tetszik az internetadó, hanem azt, hogy mik azok a szempontok, amik miatt mi lehetetlennek tartjuk ennek a bevezetését.

Laufer Tamás
©

hvg.hu: Az IVSZ által megfogalmazott szakmai reakció, illetve a később Chris Mattheisen e-mail fiókjából elküldött tiltakozás kérdése egy dolog. A másik meg az, hogy miközben az IVSZ jó egy évtized óta rendre olyan vezetést választ meg a szervezet élére, amely a mindenkori kormánnyal nemcsak hogy képes szót érteni, de ha úgy tetszik: "be is van kötve" a megfelelő kormányzati, döntéshozói körökbe, az legalább is árulkodó, hogy mindenkivel egyszerre, az újságból tudták meg, hogy ez a terve a kormánynak.

L. T.: E tekintetben két dolgot érzékelek. Az egyik, hogy maga az infokommunikációs iparág köszöni szépen, jól van. El is vagyunk könyvelve úgy, hogy mi vagyunk a "jól vagyunk" ágazat, mert még a 2008-as válság óta is folyamatosan, minden negyedévben tudtunk növekedni. A szoftveripar évente legalább 20 százakkal képes növekedni, és az ágazat legnagyobb problémája, a még nagyobb növekedés gátja az emberhiány. Van egy komplex innovációs projektünk, ami lassan végre a célegyenesbe ér, és kézzelfogható hatással lesz a felsőoktatásra és a felnőttképzésre, és a sorolhatnám még tovább.

A másik jelenség, amivel szembesülünk, hogy a regnáló kormánynak (is) technológiafóbiája van. Ez bizonyos szempontból globális jelenség, mert a Közel-Keleten is bebizonyosodott, hogy még az ottani diktatúrák számára sem kontrollálható mindaz, ami a webkettővel előidézhető. Ezzel párhuzamosan a távközlési szektorra jellemző, hogy multinacionális vállalatok dominálják, amivel szemben Magyarország próbálja megvédeni a saját érdekeit. Ebből a gyakorlatban a húzd meg, ereszd meg politikája érvényesült; az, hogy egyik nap lehet szapulni ezeket a cégeket, de másnap valamit adni kell nekik azért, hogy ezt elviseljék – ha másként nem, hát Brüsszel képes betartatni bizonyos dolgokat.

A technofóbiát az okozza, hogy a kormány az informatikát a kontrollálhatatlanságban az egyik alapvető tettestársnak látja, többek között azért, mert a (média)globalizációval a dolgok nem tarthatók szűk keretek között. Mi szakmai szervezetként ebben az ügyben annyit tehetünk, hogy megmutatjuk, hogy félelmeken túl ez az ágazat mekkora potenciált, lehetőséget jelent az országnak és a benne lakó embereknek is.

hvg.hu: Azért hangzik furcsán a keserűsége, mert emlékszem rá, hogy amikor Orbánék még ellenzékben voltak, önök remekül szót értettek nem egy mai kormányképviselővel. Sőt, az IVSZ elnökké választását ön részben annak is köszönhette, hogy egy nyelvet beszél az akkori informatikai főemberrel, Nyitrai Zsolttal, és bejáratos volt a Fidesz informatikai köreibe...

L. T.: Sőt, 2006-ban a Fidesz infokommunikációs tagozatában is meghallgattak, részese voltam e területen az egész kormányzati elgondolás kialakításának is. A ma érvényes Nemzeti Infokommunikációs Stratégia fejezeteit, sőt, a Nemzeti Digitális Cselekvési Terv gazdaságra vonatkozó fejezeteit lényegében az IVSZ írta meg. Mondhatom, hogy a gondolatainkat átvette a kormányzat, és helyeselte is a programjainkat.

A probléma az, hogy a megértés csak szóban van meg. A helyeslés, hogy a mi ágazatunk nemzetgazdaságilag fontos, hogy egyike a húzóágazatoknak, számtalanszor elhangzik, de amikor a tettekre kerülne sor, sokszor tapasztaltunk és tapasztaljuk, hogy ezzel ellentétes hatások érvényesülnek.

hvg.hu: Mondana példát?

L. T.: Az innovációt támogató programot 2010-11-ben indították el, eleve nehezen tudtuk elérni, hogy ebbe a szoftverfejlesztés mint az innovációs terület része, bekerüljön. A baj továbbra is az, hogy a kormány szerint a szoftver az nem termelés, hanem szolgáltatás. Ez nonszensz, ez a kormányzat fétise, amivel nem tudunk mit kezdeni. Finnországban eközben épp most vette át a minden idők legnagyobb adófizetője címet egy szoftvercég két vezetője, akik egy mobiljátékkal futottak be.
©

hvg.hu: Ha ezt ilyen start után, négy évig nem sikerült a fejekben elrendezni, akkor mitől várja, hogy ez egyszer mégiscsak csak sikerül?

L. T.: A kormány elfogadta a Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát. Az abban leírtakkal az IVSZ szinte 100 száz százalékig egyetért. Vannak persze viták, azt nem tartjuk helyesnek, hogy az infokommunikációs fejlesztési keretek felosztásakor kiderült, hogy a tényleges informatikai gazdaságfejlesztésre közvetlenül alig néhány 10 milliárd forintot forgatna be az állam az EU-s fejlesztési pénzekből, miközben éppen ez a terület képes minden egyes befektetett összeget a sokszorosával megtéríteni. Magyarországon ma az éves szoftverexport 300 milliárd forint körül van, és 20 százalék feletti az éves növekedés. Erre lehet azt mondani, hogy mindez csak a magyar gazdaság 1 százaléka, de hozzáadott értékben ez ennek az ötszörösére képes, aminél több hozamot rendszer nemigen produkál rajtunk kívül.

Az oktatásba különböző programjavaslatokat adunk be, ott vagyunk, tárgyalunk, elfogadnak tárgyalófélként, de azt vesszük észre, hogy a nemzeti alaptantervben bár vastagon az áll, hogy az informatikai oktatás direkt és indirekt módon is nagyon fontos, a kerettantervekben ebből nem látunk viszont semmit. Kevesebb óraszámot látunk, meg azt, hogy az iskolákban még mindig a táblázatkezelő programokkal akarnak foglalkozni, nem pedig az újfajta technológiákkal. Nem számít extrémnek az sem, hogy ma akár egy budai iskolában is tanítanak Windows grafikus kezelőfelületet papírjegyzetből, amit kikérdeznek.

Mi meg – az ágazat – arra várunk a folyamat végén, hogy évente legalább 10 ezer olyan ember jöjjön ki a rendszerből, akiket azonnal alkalmazni tudnánk. Ez így nem fog menni. A nagyobb baj az, hogy ez a termelőerő már 10 éve, minden évben hiányzik e területről. Egyszerű matematika: ha egy évben egy ilyen dolgozó 15-20 millió forintot tud hozzáadni a termeléshez, akkor az évente 150-200 milliárd forint. Ennyi esik ki évente potenciálisan a GDP-ből. És ez megy 10 éve.

hvg.hu: Ezzel szembe viszont most az tehető, hogy a kormány 25 milliárd forintnyi netadót gondol-gondolt beszedhetőnek az iparágtól.

L. T.: Ez egész egyszerűen nevetségesnek tűnik.

hvg.hu: Visszajutottunk oda, hogy az IVSZ miért nem tudott előzetesen a netadóról...

L. T.: Ez a döntés is úgy született, hogy azt nem a szaktárca kezelte, nem náluk dőlt el, hogy bejelentik. Nem az a kérdés, hogy az IVSZ miért nem tudott róla. Érdemes azon elgondolkodni, hogy az egész netadóról miért nem tudott előzetesen a területet stratégiai szinten kezelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. És miért nem tudott róla a Miniszterelnökség sem? Ugyanúgy nem tudtak róla, ahogy a közműadóról sem, míg a Nemzetgazdasági Minisztérium elő nem állt vele.

hvg.hu: Az ördög ügyvédjeként felteszem a kérdést: Mi a baj szakmailag a netadóval? Elvégre forgalomalapú, mint a telefonadó, szét lehet teríteni az egész népességre, ennél fogva úgy hozhat jelentős bevételt az államkincstárnak, hogy egy-egy felhasználóra vetítve nem jelent teljesíthetetlen tehertételt.

L. T.: Az internetnek a telefonálás adatforgalmi szempontból egy szinte marginális, elenyésző része. Fel kell fogni végre, hogy a mobiltelefonálás és az internet között nincs meg a hivatkozott konvergencia, mert az internet nem a telefonról, hanem egyre inkább az üzleti felhasználásról, big data-ról, felhőről szól. Arról, amik esetenként is több terabájtnyi adatmennyiségeket mozgatnak. Ma, ha egy orvos egy komolyabb kezelésre felkészül, például elemzést készít arról, hogy egy adott daganatot hogyan lehet a legjobb módszerrel kezelni, akkor a CT-ben több száz olyan felvétel sorakozik, ami egyenként több mint 30 MB méretű. Ha az orvos ezeket küldözgeti oda-vissza és összehasonlítgatja azokat más adatállományokkal, hogy a munkáját tisztességgel elvégezze, az internetadóval terhelten elinternetezi a kórház egész éves költségvetését.

©

Az már kiindulási pontnak is téves, hogy a távközlési és informatikai piacot egyben, pusztán az adatforgalom alapján ésszerűen meg lehet regulázni, mert mindkettő más dinamizmusok alapján működik. A távközlés egy szigorúan szabályozott szektor, mely a rendes adófizetési kötelezettségein túl az egész előző kormányzati ciklust valamilyen extraadókkal terhelten húzta végig. Nevezhetők bárhogy, de tény, hogy miattuk a fejlesztések és beruházások visszafogására volt szükség. E cégek ráadásul rövid idő alatt több mint 200 milliárd forintot fizettek be az államkasszába a mobilfrekvenciákért, és mert azt az ígéretet is megkapták, hogy eztán hagyják őket fejlődni, és jobb szolgáltatásokat kidolgozni.

Ha az a döntés született, hogy ez egy fontos, támogatandó terület, mert a tudás, az oktatás, a munka és a mindennapok részévé válik, és hogy ezzel támogatják a versenyképességet és foglalkoztatottságot, akkor annál nagyobb bűnt nemigen tudok elképzelni, minthogy egy adó kivetésével azt üzeni a kormány, hogy ez neki mégsem fontos annyira. Az informatikai cégeket egy ilyen adó eleve kevésbé versenyképessé tenne az európaiakkal szemben, és a magyar vállalkozót arra kényszeríti, hogy akkor is inkább külföldre menjen, ha csak tartalomszolgáltatást végez, mert az úgy olcsóbb lehet.

hvg.hu: Mi következik most? Beszáll-e az IVSZ proaktívan a kormány meggyőzésébe?

L. T.: Ettől rosszabb a helyzet, mert az egész netadó felvetése azt mutatja, hogy bár eddig úgy tűnt, mégsem értették meg egyes döntéshozói szinteken az internet és a technológia lényegi pontjait. Elő lehet keresni, a Nemzeti Fejlesztési Stratégiába beleírták, hogy „az Európai Unión belüli, illetve a világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlődését akadályozó tényezőket átgondoltan és következetesen lebontja, kiaknázza a szektorban rejlő hatalmas közvetlen és közvetett potenciált”. Célként van deklarálva, hogy minél hatékonyabban és gyorsabban be kell vezetni az egész országban a társadalmi, a vállalkozói és állami szempontok miatt is fontos szélessávú internetet.

Nekünk nem védekezni kell, hisz azt mi bizonyítani tudjuk, hogy rendszeresen növünk. Azt próbáljuk megértetni, hogy mi egy jó példa vagyunk. Többek között arra is, hogy miért érdemes itt maradni ebben az országban ahelyett, hogy Németországba, Egyesült Királyságba vagy USA-ba vándorolna valaki. A kormány a netadó tervével nem velünk, hanem saját magával szemben foglalt állást. Így ezt saját magukkal kell tisztázni – mi példákat fogunk felmutatni újra és újra.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Coppola is beszállt a Marvel-filmek ekézésébe

Coppola is beszállt a Marvel-filmek ekézésébe

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Ezekben az országokban támadhat a SIM-kártyás kártevő

Így használhatja a Google fordítóját böngésző nélkül

Így használhatja a Google fordítóját böngésző nélkül

Itt biztosan megtalálja kedvenc Nintendo-játékait, és játszhat is velük

Itt biztosan megtalálja kedvenc Nintendo-játékait, és játszhat is velük

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Harmadszorra sem sikerült Hidvéghinek, elvérzett a néppárti jelölése

Magyarország 2,7 százalékot faragott az államháztartási hiányból

Magyarország 2,7 százalékot faragott az államháztartási hiányból