Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az ingyenes nyelvtanfolyam, a fitneszbérlet s az egyéb céges juttatások ma már önmagukban nem vonzók az informatikai mérnökök számára. Olyan súlyos munkaerőhiány van ugyanis a magyar IT-piacon, hogy az álláskeresők nagy többsége nyugodtan válogathat a cégek között aszerint, hogy mennyire szabad felfogású és kreatív a munkastílus, vagy épp mennyire számít „szexinek” a cég. A banki szoftvereket fejlesztő Misysnél például kézműves sört vernek csapra péntekenként, hogy ezzel emeljék nívójukat a csábító munkahelyek listáján. Ugyanis a fizetés másodlagos, a jól képzett mérnökök pénzbeli igényeit mindenütt kielégítik – írta tegnapi számában a Népszabadság.
Az informatikai képzés mennyisége és színvonala mára fontos makrogazdasági tényező lett, a hazai GDP 12 százalékát előállító cégeket tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetsége szerint ha be tudnánk tölteni azt a tízezer munkahelyet, amelyet az ágazatban 2013-ban regisztráltak, az 120 milliárd forinttal növelné a bruttó hazai terméket. Tizenötezer új informatikai munkahely létrehozása pedig már egyszázalékos GDP-növekedést eredményezne.
Az informatikai cégek exportbevétele az idén várhatóan megközelíti a 300 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy az informatikai képzés színvonala, és az iskolapadból kikerülő informatikusok száma makrogazdasági tényező lett. A probléma ott kezdődik, hogy a magyar felsőoktatás ugyanis nem képes biztosítani az innovatív cégek humán hátterét. Évente mintegy kétezer szakember kerül ki az iskolákból, azonban ez nagyjából arra elég, hogy a nyugdíjba menőket pótolják – világított rá Major Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.
Eközben javarészt 20-25 fős kis magyar cégek dolgoznak autóipari, egészségügyi vagy épp az internetes technológiák területén, a legnagyobb nemzetközi innovációkban is. Abban, hogy az informatikai fejlesztések helyszíne sok esetben még a körülmények ellenére is Magyarország, oroszlánrésze van az olyan, világhíressé lett magyar cégeknek, mint amilyen a szoftveriparban a Graphisoft vagy épp az internetes technológiák terén a Prezi vagy a UStream.
Ezek a cégek vívják a legádázabb harcot a legjobb mérnökökért, egymás elől elhalászva a felkészült szakembereket, de már az sem példa nélküli, hogy Európából toboroznak. Egy-egy fejlesztőcég főhadiszállása körül már természetes a lengyel, szlovák és a román beszéd, de ha kell, a vállalatok igazolnak német, angol vagy akár orosz szakembert is.
