Az Irán által támogatott jemeni terrorszervezet rakétái csapódhattak be Egyiptomban
Izrael elítélte a támadást.
Izrael elítélte a támadást.
A szárazföldi akciót azért halogathatja Izrael, mert tisztában van vele, hogy a nemzetközi megítélése óhatatlanul romlana a civil áldozatok miatt – erről beszélt a hvg360-nak adott interjúban Rostoványi Zsolt Közel-Kelet-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor emeritusa. Az elmúlt 15 évben Izraelt sokszor bírálták az aránytalannak tartott válaszcsapások miatt, de ennek megítélése szubjektív.
A rakétákból legalább 550 a Gázai övezeten belül csapódott be.
Hoszein Amirabdollahián szerint „népirtás" folyik a Gázai övezetben, amit az Egyesült Államok „irányít".
A kiképzések helyszínén vezető palesztin tisztviselők mellett megjelent Eszmail Kaáni dandártábornok, a Kudsz, azaz az Iráni Forradalmi Gárda különleges erőinek parancsnoka is.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon. Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi az Augsburger Allgemeine kommentárja. A Foreign Policy és az Euractiv a lengyel választások utáni helyzetet elemzi. Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, írja előbbi. A Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az izraeli és az orosz-ukrán háború is egy olyan időszakban történik, amikor a világ egyik fele abban érdekelt, hogy az Egyesült Államok évtizedes dominanciája véget érjen és egy új rend alakuljon ki. Ahogy Oroszország 2022-ben elérkezettnek látta az időt Ukrajna lerohanására, úgy Irán is bátrabban tesz lépéseket Izraellel szemben, és a világ más pontjain is háborúk törhetnek ki. Az újonnan formálódó világrend egyelőre nagyobb veszélyeket rejt magában, mint a régi.
Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter figyelmeztette vasárnap az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy "ellenőrizhetetlenné" válhat a helyzet a Közel-Keleten, ha a két ország "nem vet azonnal véget a Gázában elkövetett emberiesség elleni bűntetteknek és népirtásnak".
Mivel gyilkosságokról szóló feljegyzések csak az újabb korokból maradtak, egy nemzetközi kutatócsoport a múlt néma tanúihoz fordult, hogy feltárja az urbanizáció kezdetének egyik sötét oldalát.
Mahsa Aminit azért tartóztatták le, mert nem megfelelően viselte a fátylát.
A Hamász október 7-i támadása a csúcspont volt, nem valaminek a kezdete – mondta a hvg360-nak Novák Attila történész, Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Goldziher Intézet tudományos főmunkatársa. Beszélt arról is, miért nem indult még meg az izraeli szárazföldi akció, és milyen egyezkedések lehetnek a háttérben. Novák Attila 2012 és 2016 között kulturális attasé volt Izraelben, élénk kapcsolata van az országgal, és a konfliktus kitörése előtt pár órával érkezett vissza Budapestre.
Hogyan lehet leszámolni egy terrorszervezettel, amely alagútrendszerekben, civilek és túszok mögött bujkál? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt napok eseményeit az izraeli-palesztin háborúban, megnéztük, hogyan sodródott humanitárius krízisbe a Gázai övezet és miért nehéz ezt feloldani, utánajártunk, hogyan szólhat közbe Irán, és mi a szerepe a közösségi médiának a háborúban.
Izrael elhúzódó háborúra készül a Gázai övezetben a Hamász felszámolására, de még nem látni, milyen rendezést képzel el célja elérése után. Az USA és Európa a civil lakosság megkímélésére int.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az iráni diplomácia vezetője Katarban találkozott a Hamász vezérével, akivel az együttműködés folytatásában állapodtak meg.
A hírhedt teheráni börtönben sem hagyja magát Nargesz Mohammadi, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje, aki jogvédelmi foglalkozásokat tart és társnőivel zenél a rács mögött.
Hosszein Amir-Abdollahian szerint Amerika nevetségessé teszi magát azzal, hogy önmérsékletre szóltja fel a feleket, miközben fegyvereket és bombákat küld.
A támadást az elnök, Joe Biden rendelte el, de az amerikai nyilatkozat szerint ennek semmi köze az izraeli–palesztin háborúhoz.
Az iráni külügyminiszter szerint a néhány órán belül várható akció célja, hogy megtorolja a cionista rezsim háborús bűneit.
A portugál sztárt házasságtöréssel vádolják, miután megölelt és megpuszilt egy iráni festőnőt.