Irán lefoglalt egy olajszállítót az Ománi-öbölben
Az érintett hajó üzemeltetési vezetője éppen telefonon beszélt a kapitánnyal, amikor „ismeretlen hangokat hallott mellőle”, majd elnémult a vonal.
Az érintett hajó üzemeltetési vezetője éppen telefonon beszélt a kapitánnyal, amikor „ismeretlen hangokat hallott mellőle”, majd elnémult a vonal.
A hatóságok szerint a férfi illegálisan érkezett az országba.
A Shahed-107-es egy robbantó- és felderítődrón.
A kurd aktivista története már nem az első, több mint egy évvel ezelőtt is tiltakoztak, mikor Mahsza Aminit ítélték el, akit az őrizetben súlyosan bántalmaztak és meghalt.
Iráni hivatalos források szerint a szerdai merénylet 89 emberéletet követelt.
A szunnita dzsihádista szervezet a siíta katonai vezető, Kászím Szulejmáni sírhelyénél történő megemlékezésen robbantott.
Az izraeli miniszterelnök azért követ rossz taktikát, mert gyenge, írja az Economist. Irán közel-keleti politikai szerepét elemzi a Wall Street Journal. Amerikai és orosz érdekek ütköznek Szerbiában, fejti ki a Washington Post. A Die Presse szerint az osztrák kancellár politikáját az befolyásolja, hogy retteg attól, a szélsőjobb idén választási győzelmet arathat. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A terrorcselekményt az amerikai dróntámadásban megölt Kászim Szulejmáni halálának évfordulóján követték el.
Tovább támadják a kereskedőhajókat a jemeni húszi lázadók, és miután az USA a legénységgel együtt három csónakjukat megsemmisítette, Irán átküldött egy hadihajót a Báb el-Mandeb szoroson. A feszültség miatt a Vörös-tenger helyett inkább Afrikát megkerülve közlekedik már a konténerszállító hajók fele. Nőnek az árak, nőnek a kockázatok, és ha a konfliktus elhúzódik, azt akár Európa dízelellátása is megszenvedheti.
A hírek szerint a halottak száma meghaladja a százat.
Iránban pénteken kivégeztek négy embert, akiket Teherán főellenségével, Izraellel való együttműködésért ítéltek el.
A büntetőintézkedésekkel sújtott pénzügyi cégek közül kettő Jemenben, egy pedig Törökországban található.
Az amerikai adminisztráció orosz importot korlátozó új rendeletéről a Financial Times ír. Egy, a Foreign Policyben publikáló brit elemző a jobboldali populizmus nyugati térhódítását vizionálja. Vlagyimir Putyin külpolitikáját elemzi a Neue Zürcher Zeitung és a Der Standard, utóbbi szerint az orosz elnök egyik fő reménye Donald Trump 2024-es győzelme és annak következményei. A Trump–Biden-verseny várható kimenetelét latolgatja a New York Times, különös tekintettel a volt elnök elleni jogi eljárásra.
Törökország és Irán nagyon hasonló állásponton van, ami Izrael szerepét és helyzetét illeti a jelenlegi konfliktusban.
Izraeli légicsapás végzett hétfőn az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú katonai tanácsadójával Damaszkusz határában.
A Jukosz olajtársaság volt tulajdonosa a Nyugat és Putyin kapcsolatáról osztotta meg gondolatait a Washington Postban. Nehéz év vár Joe Bidenre, írja a Bloombergen Hal Brands, a Johns Hopkins egyetem professzora. Kik alkotják ma a Gonosz tengelyét? Ezt elemzi a Wall Street Journal szerzője. Az Economist a menekültkérdést tárgyalja cikkében. Továbbra is téma a nemzetközi lapokban Orbán Viktor és az EU konfliktusa, a többi közt a Forbes és a Die Presse már arccal a februári csúcs felé értékeli a helyzetet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Geopolitikailag ismét kettészakadt a világ, a helyzet egyértelmű, látható, kik állnak a két oldalon, írja a neves francia filozófus a Süddeutsche Zeitungban.
Az iráni törvények szerint a nő családja dönthetett róla, hogy a halálos ítélet végrehajtását választja, vagy kifizeti a kártérítést, ők pedig az előbbi mellett döntöttek.
Moszkva célja egyértelműen a Demokrata Párt befeketítése és az Ukrajna iránti támogatás aláásása volt. Kína esetében konkrét célokat nem tártak fel a hírszerzők.
Egyelőre nincs üzemanyaghiány, de arra kérték az embereket, halasszák későbbre a tankolást.