"Raiszi halála a legkisebb zavart sem fogja okozni a vezetésben"
Iránban ötnapos gyászt rendeltek el Raiszi államfő halála miatt. Az országban 50 napon belül elnökválasztást tartanak.
Iránban ötnapos gyászt rendeltek el Raiszi államfő halála miatt. Az országban 50 napon belül elnökválasztást tartanak.
Nincs túlélője a katasztrófának.
Órákba tellett, mire a kutató- és mentőcsapatok meg tudták közelíteni a helyszínt, ahol egyelőre ismeretlen okból lezuhant Ebrahim Raiszi iráni elnök helikoptere. Iránból ellentmondó hírek érkeznek: az állami tévé szerint megtalálták a roncsot, de ezt az iráni Vörös Félhold humanitárius mozgalom később cáfolta.
Az USA „szorosan figyeli” a jelentéseket.
A körülmények nem tisztázottak, nem tudni, hogy műszaki hibáról vagy esetleg támadásról van-e szó. Az Ebrahim Raiszi iráni elnököt szállító helikopter az iráni állami tévé szerint már a földön van, de a mentőcsapatoknak nehéz a dolguk.
A volt iráni elnök látogatása valami mást célt szolgált, például egy fontos találkozó lebonyolítását – mondták a hvg.hu-nak diplomáciai források. De bármi is állt a háttérben és bármennyire is az egyetemre tolná a sztorit a kormányzat, a legfelsőbb szinten tudniuk kellett arról, hogy Irán volt elnöke Budapestre jön. A repülőtéren Ahmadinezsád a kormányvárót használta, a közszolgálati egyetem pedig a katonai titkosszolgálat “fennhatósága” alatt áll.
Ötévi börtönbüntetésre ítélte „nemzetbiztonság elleni összejátszás” vádjával egy iráni bíróság Mohammad Raszulov neves iráni ellenzéki filmrendezőt, akinek a legutóbbi filmjét a cannes-i filmfesztiválon is bemutatják – közölte szerdán az ügyvédje.
Teherán az illegális bevándorlást fékezné így meg.
Az Irán elleni közös amerikai–izraeli–arab fellépés hátterében szerepet játszhatott az eszkaláció elkerülésének szándéka, de számos gazdasági érdek is. Kérdés, született-e stratégiai szövetség.
Az új fegyver meglehetősen hasonlít a 2020-ban gyártott orosz Zala Lancet drónra.
Toomaj Szalehi dalaiban nyíltan kiállt a Mahsza Amini halála miatt tüntetők mellett.
A mérsékelt izraeli válaszcsapással és az iráni elégedettséggel csökkent a két ország közötti háború esélye. De mindent felülírhatnak a belpolitikai és a regionális veszélyforrások.
Politikai megállapodásra jutottak az uniós külügyminiszterek azzal kapcsolatban, hogy Iránnal szemben új szankciókat vezetnek be a következő napokban – jelentette be Josep Borrel külügyi főképviselő. A büntetőintézkedések célja, hogy korlátozzák Irán drón- és rakétagyártási kapacitását.
A légvédelmi rendszer egy része sérült meg a műholdfelvételek alapján.
Biztonsági források szerint légicsapás érte az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) kalsói támaszpontját pénteken.
„Volt telefonos kapcsolatfelvétel Oroszország és Irán vezetése, a képviselőink és az izraeliek között” – mondta az orosz külügyminiszter.
A példátlan hétvégi iráni rakéta és dróntámadást követően a világ egész héten Izraelt figyelte és várta, hogy mire jut az ország vezetése. Kérdéses volt ugyanis, hogy milyen választ képes adni az ország az iráni kihívásra, ami kellően komoly, de nem is hozza lépéskényszerbe a teheráni vezetést. Egy eszkaláció esetén ugyanis Izraelnek a régió legnagyobb haderejével kellene szembenéznie, bár az már egy másik kérdés, hogy Irán mihez tud kezdeni a roppant ármádiájával.
A G7-es külügyminiszterek Olaszországban találkoznak, de Hollandia és Kína is deeszkalációra szólította fel a feleket.
Iránnak meg kellett mutatnia, hogy egy háborúban nem számíthat Oroszország segítségére, ahogy Izrael sem az öbölbeli arab államokra – mondja N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.