Az orosz és az amerikai titkosszolgálatok együttműködését a bizalmatlanság bénítja
A moszkvai terrortámadás megmutatta, hiába fűződik közös érdek a terrorizmus visszaszorításához, az amerikai és az orosz szolgálatok közti együttműködés ellehetetlenült a nagypolitika bizalmatlansága miatt.
„Ez egyenesen zsarolásra, társadalmunk megfélemlítésére és destabilizálására irányuló szándékra emlékeztet” – mondta Vladimir Putyin orosz elnök március 19-én a készülődő iszlamista terrortámadásra figyelmeztető amerikai üzenetről. Három nappal később aztán az Iszlám Államnak az Irán, Afganisztán és Közép-Ázsia egyes területeire kiterjedő, a Khoraszán régióról elnevezett szárnya (IS-K) vállalta a felelősséget azért az akcióért, amelyben a moszkvai Crocus City Hall koncertteremben 140 ember esett áldozatul.
Az amerikai szolgálatok eredetileg március 7–8-án számítottak a támadásra, és noha a 22-én végrehajtott terrorakció kívül esik ezen az időablakon, a támadók hátterét és az elkövetés helyét illetően pontosnak bizonyult a nyugati információ.
A figyelmeztetést a jelek szerint nemhogy nem fogadták meg az orosz szolgálatok, Putyin egyenesen kikelt ellene.
Az amerikai súgást ellenségesnek minősítő kommunikáció a merénylet bekövetkezésével üthet vissza az orosz elnökre, akinek a legitimációja részben éppen a terrorizmus elleni kemény fellépésből ered.