Iráni börtönben ül, és évek óta nem látta a gyerekeit a Nobel-békedíjas
A hírhedt teheráni börtönben sem hagyja magát Nargesz Mohammadi, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje, aki jogvédelmi foglalkozásokat tart és társnőivel zenél a rács mögött.
A hírhedt teheráni börtönben sem hagyja magát Nargesz Mohammadi, az idei Nobel-békedíj kitüntetettje, aki jogvédelmi foglalkozásokat tart és társnőivel zenél a rács mögött.
A portugál sztárt házasságtöréssel vádolják, miután megölelt és megpuszilt egy iráni festőnőt.
Hosszein Amir-Abdollahian szerint Amerika nevetségessé teszi magát azzal, hogy önmérsékletre szóltja fel a feleket, miközben fegyvereket és bombákat küld.
Feltehetően Irán biztosított technikai szakértelmet a Hamász számára, hogy képes legyen saját rakétákat fejleszteni.
Mi a Hamász, ki a vezetője, ki finanszírozza, mi köze a Hezbollahhoz, a Palesztin Iszlamista Dzsihádhoz, hol van a Gázai övezet, mit jelent a „két állami megoldás”, mi az a Vaskupola, és mik azok a kibucok, amelyekbe betörtek a Hamász fegyveresei? Körbejártuk az izraeli-palesztin háború kapcsán legtöbbször említett fogalmakat, hogy kevesebb legyen a fekete lyuk a hírek olvasása közben.
Az olajárakat hosszabb távon az fogja meghatározni, hogy a konfliktus átterjed-e a közel-keleti régió más részére is. Az olajkereskedők ezért főként Iránra figyelnek, amely Washington hallgatólagos áldásával jelentősen növelte olajexportját. Így már az is beláthatatlan következményekkel járhat, ha kiderülne, Teherán közvetlenül támogatta a Hamász akcióját. Elmondjuk pontosan, miért.
Az izraeli vezetés egyelőre óvatos, nem mutogat Iránra a Hamász akciójával kapcsolatban, de Teheránnak érdekében állhatott segíteni a terrorszervezetet a támadás megtervezésén túl akár a végrehajtásban is. Az iráni vezetésnek több szempontból is jól jöhet az, ami egy ilyen támadással együtt jár. De rizikói is vannak, hosszabb távon pedig lehet, hogy éppen az iráni célok elérését nehezíti meg.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Bár az iráni vezetés a palesztinokat támogatja, az irániak közül sokan nem szimpatizálnak velük.
Az irániak határozottan tagadják, hogy közük lett volna a támadáshoz, és egyelőre az amerikai kormány sem lát arra bizonyítékot, hogy Teherán benne lett volna a műveletben.
A közel-keleti teokrácia ENSZ-küldöttsége szerint ugyan támogatják a palesztinok ügyét, de az általuk palesztin válasznak nevezett akcióban nem vettek részt.
A nők elleni rendszerszintű elnyomás és erőszak, valamint a halálbüntetés ellen évek óta harcoló Nargesz Mohammadi iráni aktivista kapta idén az emberi jogokért folytatott küzdelem talán legnagyobb elismerését. A Nobel-békedíj ismét felhívja a figyelmet az Iránban zajló tüntetésekre, a nők szabadságjogainak hiányára és az elnyomó rezsimre, amely épp egy évvel ezelőtt kapott igazán nagy nyilvánosságot.
Az iráni diplomácia vezetője Katarban találkozott a Hamász vezérével, akivel az együttműködés folytatásában állapodtak meg.
A bizonyítékok közvetettek, de azért léteznek: Vlagyimir Putyinnak hasznára vált, hogy a Hamászt a terrorra ösztökélte, mert így Amerika nem tud annyira Ukrajnával foglalkozni, írja a The Hill portálon Jonathan Sweet, aki 30 évig dolgozott az USA titkosszolgálatánál és ezredesként ment nyugdíjba, illetve Mark Toth közgazdász, a híroldal szemleírója.
Ali Baraka arról beszélt, a Hamász nincs egyedül, és felkészült a hosszan tartó konfliktusra.
Benjamin Netanjahu állítólag napokkal ezelőtt közölte Joe Bidennel, hogy „be kell mennünk" Gázába, de elemzők szerint az izraeli hadsereg egyrészt nincs még felkészülve egy nagyszabású invázióra, másrészt súlyos emberveszteséget szenvedne el. Azt is csak találgatják, hogy a bevonulás esetén mi lesz a Gázában lakókkal, hova tudna menni több mint 2 millió ember.
Irán állhat a Hamász Izrael elleni háborúja mögött, amely a libanoni Hezbollah belépésével akár többfrontos küzdelemmé is fajulhat – értékeli az október 7-ei átfogó terrortámadás következményeit Sarah Masha Fainberg, a Tel-avivi Egyetem professzora.
A Hamász izraeli rajtaütése megsemmisítő következményekkel jár Joe Biden közel-keleti politikájára, de az ügyben vélhetően bűnrészes Irán alighanem így is kalkulált, írja Walter Russel Mead akadémikus, a New York-i Bard College professzora.
Az Egyesült Államok nagyjából 1,1 millió, Irántól tavaly lefoglalt töltényt küldött Ukrajnába - közölte az amerikai hadsereg.
A hír azért is fontos, mert Ukrajna nyugati szövetségesei nemrég arra figyelmeztettek, hogy gyártósoraik nehezen tudnak lépést tartani azzal az ütemmel, ahogyan Ukrajna felhasználja a lőszereket az Oroszország elleni háborúban.